BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiskapukat keresnek a menedzserek

Gazdasági válsághelyzetben a cégvezetők különösen gyakran alkalmaznak csúszópénzeket, illetve sérti meg a pénzügyi és más előírásokat annak érdekében, hogy tartani tudják a bevételi és nyereségelvárásokat. Egyebek mellett ez derül ki az Ernst & Young által készített felmérésből, amely 22 országban összesen 2200 nagyvállalati dolgozó véleményét tükrözi.

Európa-szerte a munkavállalók több mint fele, Magyarországon pedig bő kétharmada számít arra, hogy a gazdasági válság miatt növekszik a cégek által elkövetett csalások száma. A megkérdezettek szinte egyöntetűen azt állították, hogy cégüknél a vezetés nehéz időkben hajlamos kiskapukat keresni.

Míg azonban a nyugati országokban ezt alapvetően a gazdasági környezet, az üzleti helyzet változásával indokolják, Magyarországon a felső vezetők hozzáállását és megítélését érzik a legnagyobb gondnak az alkalmazottak.

Nálunk a válaszadók kevesebb mint negyven százaléka vélekedik úgy, hogy saját vállalata mentes a visszaélésektől; mindössze 15 százalék bízik a vállalati felső vezetés mindenkori integritásában, ugyanakkor hatvan százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a csoport a visszaélések legfőbb kockázati tényezője. Európai átlagban valamivel többen - 24 százalék - bíznak a menedzsment etikusságában, viszont azok aránya is csupán 24 százalék, akik a vezetést tartják a visszaélések legfőbb kockázati tényezőjének.

Az alkalmazottak - válság ide vagy oda - sokkal kisebb arányban tartják elfogadhatónak a tisztességtelen eljárásokat. Így például a cég pénzügyi teljesítményéről szóló adatok torzítását hat százalék érzi bocsánatos bűnnek, ellenben a felső vezetők körében 13 százalék az így nyilatkozók aránya. Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója szerint a felmérés egyik tanúlsága az, hogy az etikus vállalati kultúra kialakítása és a szabályozási környezet megteremtése a vezetők feladata és felelőssége, és e nélkül nem lehetséges a megrendült bizalom helyreállítása.

A felmérésben megkérdezett dolgozók leginkább a törvények és a hatósági ellenőrzés szigorításától várnák a csalások visszaszorítását. Európai átlagban több mint háromnegyedük egyetért azzal, hogy a felső vezetőket terhelje személyes felelősség a vállalatuknál elkövetett visszaélésekért.

A szigorú hatósági fellépés annál is inkább szükségesnek látszik, mivel a vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusai a jelek szerint nem szűrik ki a törvénytelen vagy etikátlan intézkedéseket. A tanácsadó cég által megkérdezett 2200 dolgozó 44 százaléka azt állította, hogy cégénél a visszaélések elleni harc az utóbbi időszakban csökkent, vagy legalábbis nem növekedett, holott a válsághelyzetben tapasztalható fokozott nyomás ezt szükségessé tenné.

Takács Gábor-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.