A munkahely megtartása a felsorolt gondok között az első helyre került, míg a bő esztendők kiemelt témái – mint például a környezetvédelem vagy a nyugdíj-előtakarékosság – fokozatosan a háttérbe szorultak, sőt, a korábban gyakorta említett inflációs félelmeket is a negyedik helyre sorolták.
Az aggasztó körülmények sorában nemrég még második helyre sorolt pénzhígulás és drágulás veszélyét szemlátomást eloszlatták a németek szemében az energia- és az élelmiszerárak csökkenésének jól érzékelhető jelei. Egy – a fogyasztói magatartást vizsgáló – felmérés arra a következtetésre jutott, hogy a válság tényleges hatása mintegy 6 hónapos késéssel jelentkezett a munkaerőpiacon.
Ebben az is közrejátszott, hogy a rövidített munkaidőt – és ezzel együtt a kisebb fizetéseket – a német cégek könnyebben el tudták rendelni, mert a jövedelemcsökkenés kompenzálására az állam működtet egy segélyezési formát. Most azonban – ha késéssel is – elérte a munkahelyek megszűnés miatti félelem a munkavállalók széles körét. A Der Spiegel a felmérést kommentálva rámutat, hogy az aggályok akkor terjednek a lakosság körében, amikor néhány jel arra utal, hogy a gazdasági visszaesésben rövidesen bekövetkezik a mélypont, ahonnan már felfelé mennek a dolgok.
Az exportőrök ismét több megbízást kapnak külföldről, az ipar pedig hat hónap óta először adhatott számot a rendelésállományának emelkedéséről. A lap idéz elemzőket, akik szerint a fellendülés – ha belátható időn belül el is indulna – nem lesz olyan, mint amilyen ütemben a visszaesés kibontakozott. Ezért – hangzik a szakértői ajánlás – a lehető legrövidebb időn belül, és maradéktalanul hatályba kell léptetni a kormány által elhatározott fiskális élénkítő programokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.