Nálunk gyengébb teljesítmény nem volt a felzárkózásban az EU-belépés óta
Az új tagok kohéziós teljesítménye nem egyenletes. Ennek oka a többségükre jellemző túlelosztás: A kormányok ki akarták ugyanis használni az integrációs esélyeket (az életszínvonal gyorsított növelése, az infrastruktúra-fejlesztés, uniós pénzek minél teljesebb lehívása).
A csatlakozás időpontja óta Magyarország nyújtotta a leggyengébb teljesítményt a felzárkózásban, sőt, az egy főre jutó GDP terén 0,6 százalékponttal távolabb is került az uniós átlagtól. A legdinamikusabb felzárkózást 2007-ig a most súlyos recesszióval küzdő Lettország, valamint a másik két balti állam mutatta.
Az új tagországok sikeres felzárkózása azoknak a jelentős pénzügyi támogatásoknak is köszönhető , melyekhez az Európai Unió különböző (strukturális-, kohéziós és agrártámogatási) alapjaiból jutottak hozzá. Ezek GDP-hez viszonyított aránya – az előző költségvetési ciklus (2004– 2006 közötti) bővítési évet követő időszakában – Lengyelországban megközelítette a 2 százalékot, Szlovákiában és Magyarországon 1 százalék lett, a viszonylag fejlett Csehországban és Szlovéniában 0,8, illetve 0,5 százalékot tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.