Márpedig ez így lesz az összes olyan településen, ahol jelenleg nem vetnek ki építmény- és telekadót: vagyis a magyar városok és községek túlnyomó többségében.
Azon ingatlanok aránya, amelyeket jelenleg semmilyen adókötelezettség nem terhel, eléri a teljes állomány 55 százalékát. Heves viták várhatók amiatt is, hogy – bár az adó alapja az ingatlan forgalmi értéke – a tulajdonosok a törvényhez mellékelt fix négyzetméterárak és több tucat korrekciós tényező figyelembevételével kötelesek megállapítani a ház vagy lakás számított értékét.
Ha ez utóbbi 30 millió forint feletti öszszeget tükröz, az ingatlanról akkor is adóbevallást kell készíteni, ha a forgalmi érték nem éri el ezt a szintet. Mindez pedig előrevetíti a revizorok látogatását, akik – ha a bevallott és az általuk megállapított érték között 10 százalékot meghaladó eltérést tapasztalnak – nemcsak adóbírságot rónak ki, hanem egyéb szankciókat is alkalmaznak az adózóval szemben. A települések amúgy sem túl lelkes hozzáállását tovább ronthatja, hogy az új teherből származó bevételek az állami büdzsét illetik. Ez különösen azon – elsősorban Pest megyei – településeken és egyes budai kerületekben okozhat gondot, ahol eddig jelentős bevétel származott az értékesebb ingatlanokból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.