Oszkó az adócsomagról: az adóék 45 százalékra csökken

Nem a saját maga által ígért intézkedések be nem tartása miatt kell újra és újra átgondolni a folyamatokat – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a GKI üzleti konferenciáján. Komoly eredmény volt a hiány korábbi lecsökkentése, de ennek meg is volt az ára, jócskán elmaradtunk a régiós növekedési átlagtól. Míg az EU gyorsan reagált a szabadabb költségvetési gazdálkodással a válságra, addig nálunk folytatódik a szigor. Még a hiányszámok nem biztosak idénre, tárgyalások folynak, de mindenképpen a régió legalacsonyabb hiányát eredményezi nálunk. Magyarország jelenleg megpróbál időt nyerni, hogy a strukturális átalakításokat véghez lehessen vinni.

Nem csak a gyors válságkezelés, hanem hosszabb távú hatást gyakorló intézkedések is születtek, például a nyugdíjrendszeren ejtett változtatások. Ez utóbbi nem csak kiadási szempontból fontos, hanem mert a foglalkoztatási arány növelését is jelenti. Furcsának nevezte a miniszter, hogy mindezt ilyen gyorsan véghez lehet vinni. A támogatási rendszer átalakítása sem elsősorban rövid távon hat, hanem arra irányul, hogy hosszabb távon a lakosság ne ahhoz szokjon, hogy az állami köldökzsinóron lógjon, hanem hogy ellássa önmagát. A kisgyerekes anyák nagy arányban maradtak távol a munkapiactól, ezen a meggyökeresedett gyakorlaton kíván változtatni a gyes-gyed átalakítása.

A 3,8 százalékos, 1000 milliárdos kiadáscsökkentés a 6 százalékos recesszió mellett igen bátor tettnek számít. Az utóbbi húsz évben nem látott mértékű lesz az adórendszer átalakítása, ezzel a munka Minden kereseti szint mellett mérsékelné az adóéket, de leginkább az átlagbér környékén, a mostani 54 százalékról 45,7 százalékra csökkentenék azt. Ez egy-másfél havi kereset nagyságának megfelelő adócsökkentést jelent. A marginális adóéket pedig 71 százalékáról 52 százalékra csökken majd.

Mindezek alapján kedvezőbb foglalkoztatási pálya lesz már idén és jövőre is. 2009-ben ugyan nem lehet megakadályozni a munkahelyek csökkenését, de lassítani lehet azt, a későbbi növekedést pedig gyorsítani. Az intézkedésekkel 4 százalék körüli, míg anélkül csak 3 százalékos bővülési ütem alakulhat ki a válság után. Mindezzel együtt pedig olyan adósságpályát érhetünk el, amit senki sem fog megkérdőjelezni.

A vagyonadó önmagában nem növeli az aktivitást , de hiányzik ez a típusú adó a magyar rendszerből, emiatt van messze túladóztatva a jövedelem.

Nem kérdés emellett, hogy az eurócsatlakozás a hosszabb távú cél, mivel a válság is bebizonyította, mi minden késes a közös valuta megvédeni. Most azonban olyan sebességgel változnak a külső feltételek, hogy a körülmények többségére nincs befolyása a kormánynak. Ezért inkább az ez irányba tett lépéseket teszik meg, mint kitűznének konkrét céldátumot.

Az idei adótehernövekedés valójában az inaktívaktól az aktívak irányába csoportosít át jövedelmet, mivel a fogyasztást adóztatja meg, a jövedelmek adóját pedig csökkenti. Jövőre viszont érintetlen marad a fogyasztás adóztatása és a jövedelmekre koncentrál majd a kormány.