Példátlanul nagy a lettek baja - ehhez képest enyhe a Bajnai-csomag

A 2,2 millió lakosú balti köztársaságban ez lesz a legújabb drasztikus megszorító lépés, miután a tavaly nyárihoz képest az egymást követő kabinetek már összesen 40 százalékos államháztartási kiadáscsökkentést határoztak el. A szociális kiadásokat a munkanélküli-segély kivételével éppúgy lefaragták, mint az egészségügyi és oktatási szféra apanázsát. A legkeményebb lépés azonban alighanem a közalkalmazottak 20 százalékos fizetéscsökkentése volt, ennek hatására a magánszférában is lefelé indultak meg a bérek.

Lettországot érinti a gazdasági világválság a legsúlyosabban egész Európában. Az első negyedévben éves szinten 18 százalékkal csökkent a GDP , s a második negyedévre sem várható érdemben jobb adat. A lett recesszió az elemzők szerint azért páratlanul súlyos, mert a kormány az ingatlanbuborék tavalyi kipukkanása és a 2007-ig tartó rendkívül gyors fellendülés idején elszaladt bérek miatt elveszített versenyképesség dacára kénytelen szigorú kiadáscsökkentési intézkedéseket végrehajtani. Ez tovább csökkenti a GDP-t, így ismét újabb kiadáslefaragást indukál.

A negatív spirál azért alakult ki, mert Riga kénytelen a Nemzetközi Valutaalapnak tett vállalásának megfelelően megpróbálni a GDP 5 százaléka alatt tartani az államháztartási hiányt. A költségvetést az idén 12,1 százalékos recessziót feltételezve építették fel, ám már most látszik, hogy a GDP zuhanása 2009 átlagában ennél nagyobb lesz – a legújabb előrejelzések 16 százalék körüli csökkenésről szólnak. Einars Repse pénzügyminiszter szerint ennek dacára kizárt a további bércsökkentés, mert azt a társadalom már nem viseli el.

Riga most megpróbálja újratárgyalni az idei hiánycélt az IMF-fel. Sajtóértesülések szerint a valutaalap hajlik is arra, hogy 7 százalékra emelje a deficitplafont, ám csak azon az áron, hogy a 2010-es célszámot lefelé, 3 százalékra módosítsák. Ez a lett kormánynak sincs ellenére, mivel 2012-ben mindenáron be kívánja vezetni az eurót.

Hamarabb kilábalhatna a recesszióból Lettország, ha a kormány nem ragaszkodna a nemzeti valuta, a lat rögzített árfolyamához – véli a Deutsche Bank elemzése. Eszerint a nagyarányú bércsökkentésekre is azért volt szükség, mert a lat nem tudott a forinthoz vagy a zlotyhoz hasonlóan leértékelődni. A kiutat most az jelenthetné, hogy a devizaadósságokat latra konvertálják, majd leértékelik a valutát, s a régi és az új árfolyam közti különbözetet az állam magára vállalja. Ez ugyan alaposan megnöveli az államadósságot, de erre van mozgástér, mert az államadósság 2007-ben csak a GDP 9,5 százalékát érte el.

Ez utóbbi azon kevés mutató egyike, amely a magyarországi adathoz képest még mindig igen kedvezőnek tűnik. A magyar államadósság a GDP arányában már elérte a 73 százalékot, és az idén minden bizonnyal tovább nő. Igaz, ebben benne vannak az IMF-hitelből „félretett” tartalékok is. A hazai államadósság-ráta fényében nem meglepő, hogy a magyar kormány igyekszik – ha nem is a korábban célul kitűzött 2,6, de legalább – 2,9 százalék körül tartani az államháztartási deficitet. Ugyanakkor – mint korábban megírtuk – komoly esélye van annak, hogy az IMF hazánk felé is engedékenynek bizonyul, és a magyar hiányadat végül valamivel 4 százalék alatt vagy a körül állapodik meg.

Emellett természetesen nálunk is igyekeznek lefaragni az állami kiadásokat, a magyar megszorítások azonban a lett mércével mérve egyelőre nem nevezhetők radikálisnak. A 2009-es államháztartási kiadások tavaly nyár végén tervezett 9376 milliárdos mértéke helyett a kormány immár „csak” 8878 milliárd forintos tételre számít, ez azonban alig valamivel több mint 5 százalékos csökkenésnek felel meg. Mivel a lépések az idén csak a második fél évben érezteti hatását, így számolva az éves megtakarítás mintegy 10-11 százaléknak felel meg.

Összességében a nálunk általában az év második felétől hatályba lépő szigorítások, elvonások a lett intézkedések tükrében enyhének tűnnek (lásd táblázatunkat).