Segítségnyújtás a külpiacokon

Az ITD Hungary Zrt. tavaly kezdte el az ágazati alapon működő ügyfélmenedzsment-programot, s nem egészen egy év alatt már több mint ezer olyan hazai kkv-val felvette a kapcsolatot, amely jó eséllyel és cégre szabott segítséggel növelheti exportját, illetve léphet ki (új) külpiac(ok)ra. Összesen mintegy háromezer olyan vállalatot terveznek bevonni az év végéig ebbe a programba, amelynek jelenlegi éves kivitele mintegy harmincmillió forint (százezer euró).

A hazai kkv-szektor exporttevékenységének fokozását a válság idején az eddigieknél is fontosabb feladatnak tartja egyébként az új kormányfő. Bajnai Gordon még miniszter korában lapunknak adott interjújában hangsúlyozottan beszélt erről (VG, 2008. október 2.). S ezt elengedhetetlennek tartja a szakma is, amely új eszközök – például kereskedőházszerű formációk – indítását is el szeretné érni. Ebben egyelőre nincs egyetértés a kormányzattal, abban azonban igen, hogy állami segítséggel és támogatással fokozni kell a hazai tulajdonú kkv-k szerepét a kivitelben.

A számok ugyanis elkeserítők: az exportorientált, exportfüggő Magyarországon – az ITD Hungary adatai szerint – a teljes kivitel negyven százalékát tíz cég adja, az ezer legnagyobb vállalat bonyolítja az összes export kilencvenöt százalékát, miközben mintegy hatezer cég folytat valamilyen exporttevékenységet.
Potenciál tehát lenne, beleértve az exportképes árualapot is. Ugyanakkor e társaságok jó részének sem tapasztalata, sem információja, sem pedig szakemberi háttere nincs vagy nem megfelelő a sikeres külpiacra lépéshez. Ebben kíván segíteni az ITDH által bonyolított ágazati ügyfélmenedzsment-program. Ennek keretében személyesen veszik fel az ITDH szakemberei a kapcsolatot az adott hazai kis- vagy középvállalattal, s egy ágazati menedzser segítségével, helyszíni felmérések, látogatások, tárgyalások, konzultációk eredményeként közös exportfejlesztési tervet dolgoznak ki a céggel. Ennek megvalósításához az ITDH – a tanácsadáson túl – kínálja hagyományos segítségét, úgy is, mint külföldi üzletember-találkozókon való részvételt, ágazati szakvásárokon való megjelenést, üzleti delegációk szervezését. Emellett cégre szabott eszközöket is bevetnek, többek között szűrt partnerkeresést a kijelölt célpiacon, egyedi prezentációk és árubemutatók szervezését, exportinkubációs tanácsadást és információs pontokon való megjelenést a külpiacon.
Vannak már sikertörténetek is – tudtuk meg az ITDH-nál. Példaként mondtak egy kötött áruval foglalkozó, közepes méretű vállalkozást, amely a legnagyobb spanyol áruházlánc beszállítójává vált. Vagy egy 3D-megoldásokat kínáló IT-céget, amelynek első lépésként egy kiállításon való megjelenését menedzselték, illetve a helyszínen rendezett üzletember-találkozón való részvételét – ma már külföldi irodanyitáson dolgozik.

A teljes export 40 százalékát tíz cég adja

A teljes kivitel 95 százalékát ezer cég adja

Az egymilliárd forintnál nagyobb exportot bonyolító vállalkozások száma: 230-240

Az exporttevékenységet végző cégek száma: durván 6000

10 millió forintnál kisebb árbevétel kivitelből (az exportálók között): 2100-2200

A teljes export 40 százalékát tíz cég adja

A teljes kivitel 95 százalékát ezer cég adja

Az egymilliárd forintnál nagyobb exportot bonyolító vállalkozások száma: 230-240

Az exporttevékenységet végző cégek száma: durván 6000

10 millió forintnál kisebb árbevétel kivitelből (az exportálók között): 2100-2200 Export és vállalatméret A mikrovállalkozások háromnegyede megyehatáron belül, elsősorban a lakosság számára értékesít, csak 1,9 százalékuk exportál

A 10–49 fő közöttiek 57 százaléka megyén belül és saját településen, jellemzően belföldi vállalkozásnak értékesít, 10 százalékuk exportál

Az ötven fő feletti vállalkozások piacai már nagyobb térben helyezkednek el, 23,5 százalékuk értékesít külföldre -->