Bajnai Gordon a legfontosabb célok közé sorolta az ország iránti bizalom erősítését is, amelyet csak kitartó, következetes munkával, és a válságot megelőző időszakra jellemző túlköltekezés megszüntetésével lehet elérni.
Nem csak a kormánynak, de az ellenzéknek is az a feladata, hogy az éledező, de törékeny bizalmat megtartsa és erősítse - mondta.
Említést tett róla, hogy Magyarország az idén az államháztartási hiány mértékét tekintve az EU-ban az első harmadban lesz, jövőre pedig még jobb helyet foglalhat el, hiszen a tagországokban az átlagos GDP arányos államháztartási hiány 2009-ben 6 százalék lesz és jövőre tovább nő, míg Magyarországon az idei 3,9 százalékról 3,8 százalékra csökken 2010-re.
Nem szabad várnunk a csodát!
A válságkezelésnek két nagy ellensége van: a csodavárás és a reményvesztettség - mondta. Ezért hangsúlyozta, hogy kitartó, tudatos, következetes és őszinte cselekvésre van szükség, "amire egy év nem is elég".
A miniszterelnök hangsúlyozta: a válságkezelésben választani kell a kellemetlen és az elviselhetetlen közözött. Ami Magyarországra várt volna a - a kellemtelen intézkedések nélkül - az elviselhetetlen lett volna - mondta.
Gyorsan kell cselekedni és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek hosszabb távon is hatnak - hangsúlyozta. Hozzátéve, hogy ezért a kormányzati lépések 4-5-6 éves hatással számoltak. A kormány azonnal elindított olyan intézkedéseket, amelyek középtávon javítják ugyan az egyensúlyt, de kedvező hatásuk már rövid távon is megmutatkozik. A pozitív hatások közül a miniszterelnök megemlítette a forint erősödését és az ország kockázati megítélésének javulását.
A növekedés útjában álló legfőbb akadályok közé sorolta Bajnai Gordon a munkára és adófizetésre sem ösztönző adórendszert. Ezért a jövőre életbelépő változásokkal 400 milliárd forintnál is jobban csökken a vállalkozások összterhelése Magyarországon.
Ha az ország versenyképes akar lenni egyszerre kell lépni az szja rendszer és a járulékok átalakításában, hogy megérje munkát vállalni és megérje munkahelyeket megtartani, illetve újakat létrehozni - fejtette ki. Középtávon a járulékok csökkentése a versenyképesség növekedésével új munkahelyek idetelepedésével járhat - tette hozzá. Megemlítette, hogy a versenyképesség erősítésében tehát a következő kormányoknak is lesz feladata - mondta.
Oszkó: a vagyonadó mindenkinek elemi érdeke
Egyéni és politikai érzelmektől fűtött vita zajlik a vagyonadó körül, de szakmai szempontból vitathatatlan, hogy a vagyon adóztatása is lehetővé teszi a jövedelmeket terhelő adók csökkentését - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) budapesti konferenciáján.
Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jövedéki adók emelése, valamint a vagyontípusú adók bevezetése teremti meg - jelezte a pénzügyi tárca vezetője.
"Mindenkinek elemi érdeke, hogy csökkenjenek a jövedelmeket terhelő adók, mert ennek következtében jobban növekedhet a gazdaság, kevesebben kerülnek adót, ha bevezetjük a vagyonadót" - fogalmazott a pénzügyminiszter. Érvelésében Oszkó Péter kifejtette: azoknak a személyi jövedelemadó terhelése csökken jelentősen, akiknek feltehetően nagyobb értékű ingatlanuk van, és jövedelmük után tisztességesen adóznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.