Egész Európa spórol - Ki mennyivel költ kevesebbet?

Olyan „kevésbé fontos dolgokra” költenek kevesebbet az emberek, mint amilyen a nyaralás, a szórakozás vagy a luxustermékek, és kisebb mértékben spórolnak az élelmiszerek esetén.
A Global Advisor elnevezésű kutatás két évvel ezelőtt kezdődött. A félévente sorra kerülő kérdezésekben most először vehettek részt magyar válaszadók. A válaszok reprezentatívnak tekinthetők a részt vevő országok internetezőire. A közel két tucat ország a világ gazdasági teljesítményének több mint háromnegyedét adja. Régiónkból hazánk mellett Csehország és Lengyelország polgárai válaszoltak a kérdőívre.

A globális helyzet átalakulását jól jelzi, hogy az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban (53 százalék említette a három legfontosabb gond között és átlagosan 71 százalék mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban). 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat (40 százalék említette akkor, 35 százalék most).

Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61 százalék) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi illetve politikai botrányok szerepelnek (53 százalék), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51 százalék) és „csak” ez után következik a bűnözés (24 százalék). Mivel hazánkban ez az első adatfelvétel, idősoros összehasonlításokra egyelőre nem nyílik lehetőség.

A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (itt 57 százalék mondta, hogy kevesebbet költ), csehek és belgák (64-64 százalék), a leginkább a magyarok (89 százalék) a dél-koreaiak (88 százalék), mexikóiak (86 százalék) és argentinok (85 százalék) érintettek. Az összes országot nézve 74 százalék számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85 százalék), 71 százalék olcsóbban vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78 százalék említette), 70 százalék pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80 százalék). Az élelmiszerek tekintetében kevésbé megszorítóak a háztartások, de alkoholra és édességre felük-harmaduk a korábbinál kevesebbet szán.

A kutatás arra is kitért, hogy vajon a kormányzatnak inkább megszorító intézkedéseket kell bevezetnie, vagy emelnie kell az adókat? Magyarországon – a legtöbb országhoz hasonlóan – az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96 százalék) – az európai átlag ebben a kérdésben 92 százalékos volt. Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57 százalék), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56 százalék) valamint a hadi kiadások mérséklése (43 százalék) bír a legnagyobb támogatással.