Gazdasági válság: ez történt ma - Esti összefoglaló

Az Ecostat idei új GDP előrejelzését a márciusi 4,1 százalékos visszaesés után 6,5 százalékra rontotta, miközben inflációs prognózisát 4,9 százalékra emelte a márciusi 3,4 százalékról.

Bizakodó volt azonban Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint Magyarország a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval kötött megállapodása révén az ország 2009-2010-ben abszolút elfogadható egyensúlyi pozícióval fog rendelkezni. A szakember csütörtöki kaposvári nyilatkozata szerint Magyarországon nagy valószínűséggel az idei harmadik negyedévben lesz a mélyponton a GDP, így 2010 második, harmadik negyedévében talán már elkezd emelkedni az előző év azonos szintjéhez képest.

A gazdasági válság miatt tovább esett a kiskereskedelmi forgalom volumene is Magyarországon, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009 első négy hónapjában 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön egy pénzügyi fórumon úgy vélte: idén a gazdasági visszaesés hatására több mint 900 milliárd forinttal kevesebb lesz az adóbevétel, mint amit tavaly szeptemberben terveztek.

A kormány korábban 800 milliárd forintos adóbevétel-csökkenéssel számolt. A pénzügyminiszter elmondta: a bevételkiesést 1.000 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel kompenzálja a kormány, a hiány így várhatóan 3,8 százalékon belül marad.

Pozitív lehet azonban, hogy a külkereskedelmi mérleg deficitje és az államadósság is jelentősen mérséklődhet a jövőben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. A jegybank elnöke egy csütörtöki párizsi konferencián úgy vélte: rendben működnek a piacok, van bőven likviditás forintban és devizában is, valamint a folyó fizetési mérleg hiánya is meredeken csökken. Hozzátette: az államadósság kis mértékben még nő az idei évről a következőre, de a kormány intézkedései következtében jelentősen csökkenni fog a következő öt-tíz évben.

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter csütörtökön úgy vélte, eddig a válságkezelés volt a kormány elsődleges feladata, de remélhetőleg még az idei év során el lehet indulni a növekedésösztönzés irányába. Varga István csütörtökön Párizsban azt mondta: ha nem indul be Európában mindenhol a gazdaságélénkítés, akkor tartós marad a munkanélküliség 11-12 százalékos európai átlagszinten.

Magyarország gondjainak legfőbb okozója Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint azonban nem a gazdasági válság. A szakember úgy véli, Magyarország legfőbb gazdasági problémáiért alapvetően az évek óta folytatott hibás gazdaságpolitika a felelős. Egy csütörtöki salgótarjáni fórumon kijelentette: most is csak pénzügyi szemléletű gazdaságirányítás zajlik. Kizárólag pénzügyminiszteri logikával, és nem gazdasági logikával, ezért a mostani lépéseink sem fognak igazán sikereket elérni - vélekedett.

A számos negatív magyar vonatkozású hír ellenére kissé erősödni tudott a forint az euróval szemben csütörtökön, míg a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 8,61 pontos, 0,06 százalékos minimális csökkenéssel zárta a kereskedési napot.

Az euró árfolyama csütörtök délután 277,02 forint volt a szerdai 277,66 forint után, míg a magyar börzét az OTP húzta fel egyedül, amely részvényeinek ára 80 forinttal, 2,32 százalékkal 3.530 forintra nőtt. A nemzetközi piacokon pozitív hír, hogy a végleges adat szerint a vártnál kevésbé, 5,5 százalékkal csökkent az első negyedévben az amerikai GDP, az egy évvel korábbihoz képest, míg májusban 10,8 százalékra mérséklődött a lengyel munkanélküliség az előző havi 11 százalékról.

Csütörtökön kamatdöntő ülést tartott a Cseh Nemzeti Bank, amely változatlanul, 1,5 százalékon hagyta alapkamatát.