Az átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - emellett pedig 3,1 százalékkal nőtt a fogyasztóiár-index.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009 január-áprilisban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. Az MTI számítása szerint az idén áprilisban 0,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek a tavaly áprilisihoz képest.
Január–áprilisban a költségvetési szférában 716 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 864 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8 százalékos csökkenése az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés által finanszírozott közfoglalkoztatás kiterjedtségének növekedése következtében a költségvetési szférában kisebb mértékű, 0,4 százalékos létszámfogyás következett be, mint a versenyszférában, ahol ez 5,4 százalék volt.
A KSH adatai szerint 2009 első három hónapjában a reálkereset a fogyasztóiár-index 3 százalékos növekedése mellett 2,7 százalékkal maradt el az előző évitől. Az alkalmazásban állók létszáma 2009 január–márciusban átlagosan 2 millió 672 ezer volt.
Tavaly január-áprilisban reálkereset a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók száma 2008 január–áprilisban átlagosan 2 millió 745 ezer volt.
Az idén az első négy hónapban a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában, döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 195 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 300 forintot ért el.
A KSH szerint nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év január–áprilisában. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal elmaradtak el az előző évitől.
Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket 12,9-5,7 százalékkal az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás január–áprilisi keresetei. A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 4 százalékkal maradt el a bázistól a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágé.
A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - kereset az év első négy hónapjában átlagosan 4,6 százalékkal haladta meg az előző évit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 2,1 százalékkal lett magasabb.
A KSH adatai alapján nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 200 forint volt az év első négy hónapjában: ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 153 900 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 0,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékkal nőtt, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,8 százalékkal csökkent.
A 209 600 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal emelkedett az előző év január–áprilisához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.