Már ismerős - Jókorát lendít az infláción az áfaemelés

A korábbi hasonló lépéseknek az a tanulsága, hogy az adónövelést szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják az eladók, míg a csökkentés csak részben érvényesül, a kiskereskedők annak egy részét igyekeznek megtartani maguknak.

Mint ismeretes, július 1-jétől 25 százalékra emelkedik az áfakulcs az eddigi 20-ról, és létrejön egy szűk termékkör részére egy új, 18 százalékos kedvezményes kulcs. Ha a változtatás teljes egészében begyűrűzik a fogyasztói árakba, az 4 százalékpont körüli inflációs többletet eredményezhet, vagyis az év második felére nagyjából megduplázódhat a jelenleg 3,8 százalékon álló drágulási ütem.

Az áfaemelés nem példa nélküli, az adónem bevezetése után először 2004 januárjával nyúlt hozzá a kormány. Akkor a középső kulcs 12-ről 15, illetve a kedvezményes 0 százalékos kulcs 5 százalékosra emelését az EU-s szabályozás adaptálásával magyarázták. A növelésnek durván két százalékpontos áremelkedési hatása volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a hivatal által kiadott változatlan adótartalmú árindex esetén a teljes technikai hatást figyelembe veszik, tehát azt, hogy mennyi lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adókulcsok lennének életben. A fogyasztói árakhoz viszonyított különbség azt feltételezi, hogy az árakba ez a csökkenés ténylegesen be is épült, ám ez a valóságban nem teljesen így alakul.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható