Már ismerős - Jókorát lendít az infláción az áfaemelés
A korábbi hasonló lépéseknek az a tanulsága, hogy az adónövelést szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják az eladók, míg a csökkentés csak részben érvényesül, a kiskereskedők annak egy részét igyekeznek megtartani maguknak.
Mint ismeretes, július 1-jétől 25 százalékra emelkedik az áfakulcs az eddigi 20-ról, és létrejön egy szűk termékkör részére egy új, 18 százalékos kedvezményes kulcs. Ha a változtatás teljes egészében begyűrűzik a fogyasztói árakba, az 4 százalékpont körüli inflációs többletet eredményezhet, vagyis az év második felére nagyjából megduplázódhat a jelenleg 3,8 százalékon álló drágulási ütem.
Az áfaemelés nem példa nélküli, az adónem bevezetése után először 2004 januárjával nyúlt hozzá a kormány. Akkor a középső kulcs 12-ről 15, illetve a kedvezményes 0 százalékos kulcs 5 százalékosra emelését az EU-s szabályozás adaptálásával magyarázták. A növelésnek durván két százalékpontos áremelkedési hatása volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a hivatal által kiadott változatlan adótartalmú árindex esetén a teljes technikai hatást figyelembe veszik, tehát azt, hogy mennyi lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adókulcsok lennének életben. A fogyasztói árakhoz viszonyított különbség azt feltételezi, hogy az árakba ez a csökkenés ténylegesen be is épült, ám ez a valóságban nem teljesen így alakul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.