Nem IMF-feltétel a vagyonadó - Vagy mégis?

Az utóbbi napokban többször vetődött fel ez a kérdés, amelyet tegnap – egy adótanácskozás szünetében – ismét a pénzügyminiszternek szegeztek. Oszkó Péter leszögezte: a vállalások között valóban szerepel a vagyonadó, a MÁV és az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása, ezeket a kérdéseket ugyanis „meg kell oldani”.

Fontos azonban tisztázni, hogy a hitelmegállapodás kifejezés félrevezető lehet. Az IMF-fel kötött egyezség ugyanis egyfelől számszerűsített technikai részletekre épül, másfelől a magyar kormány immár kétszer frissített szándéknyilatkozatára. Ez utóbbiban pedig nemcsak a vagyonadóval vagy az állami vasúttársaság finanszírozásával kapcsolatos kérdések jelennek meg, hanem valamennyi, az adókat, a járulékokat vagy az állami kiadásokat érintő kormányzati célkitűzés.

Heim Péter egy héttel ezelőtti vitaindítójában leszögezte: "...csapdában vagyunk. Még jó, hogy van az IMF (és a Világbank meg az EU) kölcsöne."

Ennyiből tehát természetes, hogy a szándéknyilatkozat májusi módosításában felbukkan a heves viták kereszttüzében álló vagyonadó jövő évi bevezetése is. Ezek tehát nem IMF-diktátumok, a valutaalap azonban természetesen figyelemmel kíséri, hogy hazánk teljesíti-e a vállaltakat – fogalmaztak lapunk kérdésére a pénzügyi tárcánál.

Az IMF-fel kapcsolatos vita tisztázására a Fidesz – tegnapi bejelentése szerint – kezdeményezi a költségvetési bizottság összehívását, amely elől az MSZP sem zárkózik el. Kovács Tibor szocialista frakcióvezető-helyettes ugyanakkor leszögezte: a szándéknyilatkozat, ha azt az IMF jóváhagyta, teljes egészében nyilvános lesz. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat zárószavazása egyébként június 29-én lesz.

Eközben Orbán Viktor kijelentette: ha jövőre megnyerik a parlamenti választásokat, tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal egy új hitelcsomagról.

A töbség elfogadhatónak tartja a tervezett vagyonadó bevezetését, igaz, csupán minden huszadik háztartásban tartanak attól, hogy nekik is fizetniük kellene - derül ki a Népszabadság megbízásából készített, ma közzétett Medián-felmérésből. Az eredetileg ingatlanadónak indult, majd vagyonadóvá átalakított tervről a megkérdezettek 96 százaléka hallott, és az emberek 59 százaléka alapjában véve támogatja is.

A magasabb ingatlanárak miatt a fővárosban és a környékén élőket szintén az átlagosnál nagyobb arányban érintheti a vagyonadó - a magukat érintettnek érzők közel fele Budapesten vagy Pest megyében lakik -, nem véletlen, hogy ők kevésbé támogatják a bevezetést. A pártszimpátia azonban még ebben az esetben is nagyobb hatással van a véleményekre, mint az egyéni érintettség: az új adónem bevezetését következetesen ellenzőket ugyanis nagyobb arányban találjuk a Fidesz-támogatók között, mint azok körében, akik úgy valószínűsítik, hogy az új adót nekik is fizetniük kell majd. Az MSZP-szavazók 80 százaléka viszont fenntartások nélkül támogatja a javaslatot, igaz, a Fidesz-szavazók közel fele is így van ezzel.

"A jogalkotó a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényesülését tűzte ki célul, azonban azzal, hogy a fizetendő jövedelemadó nem csökkenthető az ingatlanadóval, a szabályozás egyértelműen nem kíván különbséget tenni az adót fizetők és az adóelkerülők között, élve a feltételezéssel, hogy a nagy értékű ingatlan tulajdonosának nincs fizetendő adója" – fogalmazott lapunkban írt cikkében Réczei Géza, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere.

"A jelek szerint  nem tudjuk "megúszni" az új adónemet, akkor legalább a tervezetet szedjük darabokra, és mutassunk rá annak érthetetlen, értelmetlen, behajthatatlan és/vagy igazságtalan pontjaira – szögezte le elemzésében Nagy Zoltán szakjogász Ingatlanjog blogunkban.