Nem lesz elég munkáskéz, ha nem jönnek a vendégmunkások

A szervezet most közzétett munkaerő-piaci jelentése szerint bevándorlás nélkül  jelentősen – Magyarországon 2020-ig hat százalékkal – csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma. Ugyanakkor a szakértők elismerik, hogy a külföldiek beengedése nem az egyetlen lehetséges válasz erre a kihívásra. A technológiai fejlődés, az outsourcing és a belső munkaerő-tartalékok mobilizálása is javíthatja az összképet.

A helyzet és az igények természetesen országonként nagyon eltérőek: hazánkban például – a térség többi államához hasonlóan – sokkal alacsonyabb a külföldi munkavállalók aránya, mint Nyugat-Európában vagy pláne a tengeren túli „olvasztótégelyekben” (Ausztrália, Egyesült Államok). Ezen a téren a kilencvenes évek óta nem volt érdemi változás.

A gazdasági expanzió időszakaiban Magyarországon is, mint bárhol másutt, érezhetően megnő az igény külföldi munkavállalók iránt, például az építőiparban, a szolgáltatásokban, a feldolgozóiparban vagy az egészségügyben – összegezte kérdésünkre Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Ezt a szükségletet a szomszédos országokból érkező, részben magyar ajkú vendégmunkások a tapasztalatok szerint rugalmasan ki tudják elégíteni.

Ugyanakkor a kelet-közép-európai országok összességében kevésbé vonzó célpontok a külföldi munkaerő számára, mint a kontinens nyugati része, így ezek az államok – különösen Lengyelország, Románia és a baltiak – mind a mai napig inkább nettó munkaerő-kibocsátóknak számítanak. Jórészt ezzel függ össze, hogy térségünkben sehol sem magas a külföldi népesség, illetve munkaerő aránya – mutat rá Hárs Ágnes.

Magyarország esetében ehhez adódik hozzá a gazdaság szerkezete is: a kilencvenes évek óta létrejött, gépesített ipar sokkal kevésbé munkaerő-igényes, mint mondjuk a dél-európai országoké, és a leggazdagabb országok munkaerőigényét tápláló helyhez kötött szolgáltatások iránti kereslet is kisebb. Kérdés, hogy a mostani válság után mikor és milyen sebességgel indul meg a gazdasági kilábalás, és ennek során mely ágazatokban lesz igény vendégmunkásokra. Mindenesetre Magyarország aligha fog a közeljövőben azon országok közé tartozni, ahol a legnagyobb arányban lesz szükség külföldi munkaerőre – véli a Kopint-Tárki kutatója.

Jelentésében az OECD rámutat, hogy a gazdasági válság hatására a téli hónapoktól kezdve fokozatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta a fejlett világban. A vendégmunkásokat különösen súlyosan érintik a létszámleépítések, ráadásul a kormányok sorra szigorítják bevándorlási politikájukat. Csökkentek a vendégmunkáskvóták, nehezebb lett a munkavállalási engedély megszerzése, szigorúbban ellenőrzik a határátlépést és a feketemunkát. Egyes államok – például Csehország, Spanyolország, Japán – anyagi eszközökkel is ösztönzik a feleslegessé vált vendégmunkások hazatérését. Ez persze csak a szabályozott folyamatokra van számottevő hatással: az illegális bevándorlás most is hasonló intenzitással folyik, mint korábban – húzza alá a jelentés.

A legális migráció az OECD szerint csak időlegesen torpant meg. Amint a világgazdaság erőre kap, ismét szükség lesz külföldi munkaerőre, ezért a kormányok kénytelenek lesznek megnyitni a zsilipeket. A kérdés az, hogy sikerül-e az eddiginél jobban a gazdaság igényeihez igazítani a szabályozást és a végrehajtást. Az elmúlt időszakban a legtöbb fejlett ország arra törekedett, hogy „kimazsolázza” magának a legjobban képzett külföldi jelentkezőket. Ugyanakkor bizonyos ágazatokban, szakmákban alacsonyan képzett bevándorlókra is szükség van és lesz, és ha erre nem készül fel a migrációs politika, akkor a folyamatok illegális mederbe terelődnek – hívják fel a figyelmet a szakértők. Olyan szabályokra és intézményrendszerre van tehát szükség, amely minden szinten tekintettel van a munkaerő-piaci igényekre, ugyanakkor a bevándorlás hosszú távú gazdasági-társadalmi hatásait sem téveszti szem elől.