Offshore szigor? A nagy halak megússzák az elemzők szerint

Ezek jövő évi hatálybalépése után is maradnak olyan módszerek, amelyekkel meg lehet őrizni az offshore által kínált kedvezményeket. A kormány többek között forrásadó bevezetésével, az ellenőrzött külföldi társaságok fogalmának szigorításával – és a tényleges gazdasági jelenlét figyelembevételével –, s az „ingatlanos” társaságokra vonatkozó különleges szabályok bevezetésével igyekszik itthon tartani az adóalapot.

A tervezett jogszabály-módosítások jó irányba mutatnak, ám egy ország egyedül nem képes hatékonyan fellépni a nemzetközi „adóoptimalizálás” ellen – mondta a Világgazdaságnak László Csaba, a KPMG adópartnere. Hozzátette: a szigorításoknak lesz fehérítő hatása, más szereplők esetében pedig nőni fognak a tranzakciós költségek, hiszen több alacsony adóterhelésű országban működő céget kell bevonni egy-egy adóoptimalizáló szisztémába.

Leszögezte: remélhetőleg nő azok száma is, akik akkor is vállalják az adók tisztességes befizetését, ha valószínűnek tűnik, hogy azok elkerülése jogilag nem kifogásolható.

A szigorítások terén a kormány kezét sokszor megkötik a kettős adóztatás kizárására született egyezmények. Így van ez azzal a jogszabálytervezettel is, amely 30 százalékos forrásadót állapítana meg akkor, ha egy magyarországi vállalkozás szolgáltatási díjat, kamatot vagy jogdíjat utal egy „adóparadicsomba”.

Ez alól ugyanis kivételt képeznek azok az államok, amelyekkel hazánknak kettős adóztatást kizáró egyezménye van, ez tehát leszűkíti a „találati kört”. Ráadásul szakemberek szerint fennáll a veszélye, hogy a több országban is jelen lévő vállalkozások – a jövedelmek átirányításával – képesek lesznek kikerülni a 2010-től hatályba lépő magyar forrásadót. Többen arra figyelmeztetnek: a forrásadó kivetése helyett a kamat és a jogdíj levonhatóságát kellene szűkíteni a társasági adó alapjából.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható