A kutatók közel négy évtized európai statisztikai adatait vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a kormányoknak a kritikus időkben többet kell költeniük a foglalkoztatási lehetőségek javítására, ami jóval hatékonyabb, mintha a gyakoribbá váló megbetegedésekre és a gyakoribbá váló, nem természetes elhalálozásokra összpontosítanának.
A válsággal járó pszichés megpróbáltatások – hangoztatják a kutatók – sokkal erősebbek a gyenge szociális ellátási normákat felmutató kelet-európai térségben, míg a skandináv államokban a hatások jóval tompítottabban jelentkeznek – írja a Financial Times.
Európai átlagban a munkanélküliség 1 százalékos növekedése 0,8 százalékos növekedést hoz magával az öngyilkosságok és az emberölések tekintetében. A gyengébb szociális rendszerrel rendelkező térségekben az állástalanság 3 százalékos növekedésével – helyenként – az öngyilkosság 4 százalékos és az emberölések 6 százalékos emelkedése járt együtt.
A káros alkoholfogyasztás szintje kritikus időszakokban akár 28 százalékkal is növekedhet. Egyedül a halállal végződő közlekedési balesetek számban figyelhető meg visszaesés a válságok idején, amit elsősorban csökkentett járműhasználattal magyaráznak.
A tanulmány szerzői arra is rámutatnak, hogy a válság általa okozott megpróbáltatásokhoz és lelki megrázkódtatásokhoz viszonyítva az öngyilkosság valójában csak a jéghegy csúcsát jelenti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.