ÁFA-káosz: a Rigó Jancsi után 25, a csokitorta után pedig 18 százalékot kell fizetni?

Az ellentmondásos adatok (pl. mézeskalács 25% alá tartozik) kapcsán vélhetően hatott az MKOE felvetése, miszerint korántsem tisztázott a 18%-os termékek köre. Bár korábban nem tartották szükségesnek a PM szakfőosztályánál a részletes, terméktípusra bontott tájékoztatást, válasz helyett furcsamód mégiscsak lett tájékoztató, a VPOP lett benne az illetékes, hiszen nekik van Vegyvizsgáló Intézetük, aki a besorolásra jogosult.

Ezt később átfogalmazta/átvette az APEH is. Ezek a tájékoztatók nem képesek egy adott termék besorolására, csupán elvi iránymutatást adnak. Tételes besorolást a VPOP tájékoztatója tartalmaz ugyan, de ez is csak példálózás, még akkor is, ha 7 oldalon keresztül tart.

A 18% alá tartozó termékek besorolását tárgyaló tájékoztatókban egy fontos tévedés és két rendezetlen kérdéskör van.

A tejimitátumok szándékolt 18%-os kulcsból való kiutasítása egyértelmű, de az „Ízesített tej” kategóriára a törvény ezt már nem ismétli, vagyis ebből az következik, hogy a tejtermékek köréből maga az ízesített tej lehet tejimitátum, akár savó, vagy más növényi zsírt is tartalmazó változat is.

Erre a VPOP szövege mégis ezt hozza: „Azonban a fenti három kategóriából – hiába tartoznak ugyan azon termékazonosító vámtarifaszám alá – az Áfa tv. 3/A mellékletének 3. pontjának szövegére tekintettel („Ízesített tej”) csak az „Ízesített tejkészítmények” kategóriának megfelelő összetételű termékek tartoznak a kedvezményes 18 %-os adókörbe.” Ismét értelmezéssel pótolja a minisztérium alá rendelt VPOP a törvényi hiányosságokat, ráadásul szűkít .

Elfogadható, hogy az ízesített tejek tekintetében az imitátumok kizárólag 25%-os ÁFA kulcs alá tartozhassanak, csakhogy ehhez arra lenne szükség, hogy a jogszabály egyértelműen kizárja azokat a 18%-os körből. Sajnos 2006.08.31 óta közel három év eltelt, ami a tejipari termékek terén is jelentett változásokat. A változást jól mutatja, hogy az EU is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mely újfajta tejitalokat sorol immár a támogathatóak közé. Az Európai Bizottság 657/2008/EK RENDELETE is 2 féle ízesített tejet ítél támogatásra jogosultnak, vagyis a 2006-ban még „megfelelő”-ek tűnő diszkrimináló jellegű, tejitalokra vonatkozó általános minősítéseknek a továbbiakban nincs helye.

A VPOP szakintézetnek előbb idézett összefoglalója a vásárolt pizzát, a palacsintát és mindenféle cukrászsüteményt, sőt a 20%-nál kevesebb húst tartalmazó rántott húsos szendvicset 18%-os ÁFA alá sorolja. Ezeket csomagolva kiszállító vállalkozásoknak nagyon észnél kell lenniük, hogy a terméküket hová sorolják.

Az összefoglaló 7 oldalon keresztül példálózik a különböző termékekkel, hogy bemutassa azok VTSZ számát. Itt aztán van minden: A Rigó Jancsi, ami csokis tejszín, csoki felvert bevonót tartalmaz, 1806-os VTSZ számot kapott (25%-os ÁFA), amíg a csokoládétorta, vagy a somlói galuska 1905 90-et (18%-os ÁFA). A gesztenyepüré is önmagában 2008-as VTSZ-t kapott (25%-os ÁFA), amíg a tiramisu már 1905 90-et (18%-os ÁFA).

Mindenféle pizzát elvileg 18% alá kellene sorolni, teljesen mindegy, hogy leöntik lecsós babbal,  és úgy sütik ki, mert az csupán feltét. Csakhogy az alkalmazása tekintetében komoly problémák vannak, még a nagyobb kiszállítással foglalkozó vendéglátó láncok is 25%-kal számolják a pizzát.

A húsos szendvicsek besorolása a hústartalomtól függ, azaz a Balaton partján a lángossütőben, méricskélni kellene, hogy a virslis lángost mennyi tésztába kell tekerni, vagy, hogy a rántott húsos szendvicsben mennyi legyen a hús.

A péksütemények besorolása tekintetében is van jócskán besorolási nehézség, de nagyobb gondot jelent a forgalmazásba ismét visszatérő értékesítési mód megkülönböztetése. Elsősorban a cukrászati termékek értékesítési helyei számolhatnak azzal a kockázattal, hogy a termékeiket csomagolva megvásárló ügyfelek és azt vendéglátóhelyként való szolgáltatás keretében való felszolgálás esetét nem tudják megkülönböztetni.

Ennél a szolgáltatásnál égető probléma járulékos szolgáltatások körének pontos meghatározása, hiszen a járulékos szolgáltatások a 18%-os kulccsal adóznak. Az APEH közzé is tett egy tájékoztatót, ebben azonban a kapkodás és a tájékozatlanság jelei látszódnak: meghatározhatatlan például, hogy mit nevez a jogszabály: „önálló értékkel nem bíró szolgáltatások” néven. Ilyen fogalmat ugyanis a törvény nem ismer.

A járulékos szolgáltatás mibenlétének meghatározása jóval bonyolultabb, mint ahogy azt az APEH próbálja leegyszerűsíteni. A helyes meghatározást elvi éllel fogalmazta meg az Európai Közösségek Bírósága a mellékelt ítéletében: „A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.” Ebből következően akármi a szobaárba sorolható, ha az ügyfél azt a szobával együtt rendeli meg.

Várható gyakorlat lesz a "superior szoba” és a „prémium szoba”, „wellness szoba”, „luxusszoba” nevű árkategóriák meghatározása, amely a szoba használatában rejlő szolgáltatásokra építene, az árba lennének a szolgáltatások beépítve. A szobaárba épített szolgáltatások révén 7%-kal olcsóbban (25%-os ÁFA helyett) lehet majd szolgáltatásokat nyújtani. Ha a turista célja a szobatípusban megfogalmazódik, vagyis ha pl. wellness szolgáltatásokért jött, akkor a szoba igénybevétele is végig ezt a célt szolgálja. Ha erre nem gondol az adóhatóság és a PM, akkor az bizony gond lesz.

A Pénzügyminisztérium válasza:

Lapozzon!

A Pénzügyminisztérium válasza:

Elöljáróban jelezzük, hogy a kedvezményes (18%-os) adókulcs alá történő átsorolás során az Áfa tv. 2006. augusztus 31-én hatályos – több évig rendszerszerűen „működő” – előírásait vettük alapul.

Ennek megfelelően a tej és tejtermékek körében is igaz, hogy az adókulcs-változás a régi Áfa tv. vonatkozó rendelkezéseit [1. számú melléklet I. rész 1. Termékek alrész 4., 4/A. és 22. pontok] követi le, a 2009. július 1-jétől hatályba lépő szabályozás azzal ekvivalens. Ez az „egyezőség” biztosítja azt, hogy minél kevesebb bizonytalansági tényező merüljön fel akkor, amikor egy adott termékről kell eldönteni, hogy a kedvezményes kulcs vonatkozik-e rá vagy sem.

Mivel a szabályozás ugyanaz, mint ami korábban volt, az adózóknak elvileg nem okozhat nehézséget annak eldöntése, hogy mely tejtermékeikre alkalmazzák a 18%-os adókulcsot, s melyikre nem (a korábban alkalmazott gyakorlatuknak megfelelően kell újra eljárniuk).

Mivel a 2202-es vámtarifaszám vonatkozásában tarifaszempontból nincs definiálva, illetve meghatározva a tejimitátum és a különösen alacsony zsírtartalom, ezért az Áfa tv. 2009. július 1-jétől hatályos 3/A. számú mellékletének az ízesített tejeket kedvezményező 3. pontja sem tartalmaz olyan kivételt, mint amely a 2. pontnál [a 0404 90 vámtarifaszám alá eső tejtermékeknél] megjelenik. A kedvezményes kulccsal adózó ízesített tejek körét az alábbi elhatároló szempontok szerint lehet beazonosítani:

Amennyiben a tejből valamely alkotóelemét kivonják, az így keletkező tejtermék a 0404 vámtarifaszám alá sorolandó. Ha pedig ezen tejtermékhez még egyéb ízesítő anyagot is hozzáadnak, akkor már a 22-es árucsoportba tartozik (ezen árucsoport tarifálási rendelkezései egyébként nem zárják ki a termékhez a növényi zsír hozzáadását sem).

Az említett tejtermék 18%-os áfával akkor adózik, ha a 22-es árucsoporton belül – az összetevői alapján – a 2202 90 91, 2202 90 95 vagy a 2202 90 99 vámtarifaszám alá történő besorolás feltételeit teljesíti. Mivel a besorolás elsődlegesen az egyes összetevőktől függ, ezért – az említett elhatároló szempontokon túl – minden konkrét termék esetében külön vizsgálandó a vámtarifa szerinti besorolás.

Az Áfa tv. – hasonlóan a vámnómenklatúrához – nem az egyedi termékek szintjén, hanem termékcsoport-szinten azonosítja be vámtarifaszámmal a termékeket. Így annak eldöntéséhez, hogy egy konkrét termék kapcsán alkalmazható-e a kedvezményes kulcs, előfeltétel, hogy a megfelelő termékcsoportba való besorolása előzetesen tisztázásra kerüljön. Ennek meghatározása azonban a VP Vegyvizsgáló Intézetének feladatkörébe tartozik, a konkrét tarifális kérdésekben egyedül az Intézet jogosult szakmai álláspontot kifejteni, szakmai véleményt kiadni. Éppen ezért, ha egy adott termék vámtarifaszáma (vámtarifa szerinti besorolása) nem egyértelmű, kérjük, hogy a jövőben – a vonatkozó eljárási és hatásköri rendnek megfelelően – közvetlenül a VP Vegyvizsgáló Intézetéhez kell fordulni.

Végül tájékoztatásul közöljük, hogy az eddig látókörünkbe került esetek alapján a következő termékek bizonyosan a kedvezményes kulcsú körbe tartoznak (hangsúlyozzuk azonban még egyszer, hogy egyéb további termékek kapcsán az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében szereplő vámtarifaszámoknak és a VP Vegyvizsgáló Intézete szakmai véleményének összevetéséből állapítható meg egyértelműen, hogy alkalmazható-e a 18%-os áfa-mérték):

Tej és tejtermékek közül:
• tej (ideértve a sűrített, valamint a cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó tejet, és a laktózmentes tejet is)
• tejszín
• tejpor
• tejföl
• író
• aludttej
• joghurt
• kefir
• vaj
• sajt
• túró
• a nem cukor, hanem valamilyen más ízesítőszer (pl. növényi adalékok, kakaó) hozzáadásával előállított ízesített tejek (például: vaníliás, kakaós, karamellás tejek, a szójatej)

Nem tartozik azonban e körbe:
• úgynevezett „reggeli” italok (25%-os áfa-mértékkel adózik)
• margarin (25%-os áfa-mértékkel adózik)
• anyatej (értékesítése mentes az adó alól [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés d) pont])

Kenyér és egyéb pékáruk közül:
• kenyér (ideértve a cukor-, tejzsír-, szaharóz-, glukoz- és gluténmentes [egészségügyi szempontból tehát helyettesítő jellegű] fajtákat is)
• kétszersült
• pirított kenyér
• kifli
• zsemle
• gabonapelyhek
• kakaós csiga
• pászka
• egyes ostyatermékek

Nem tartozik azonban e körbe
• mézeskalács (25%-os áfa-mértékkel adózik)