Jelek, amelyek a válság végére utalhatnak

Az eurózóna gazdasági hanyatlásának mérséklődése azzal magyarázható, hogy a vártnál kisebb mértékben zsugorodott a térség feldolgozóiparának és szolgáltatási szektorának a teljesítménye. Júliusban 11 havi csúcsra, 46,0 pontra emelkedett az euróövezetben a feldolgozóipar beszerzői menedzser indexe (PMI).

Az eurózónán kívül maradt Nagy-Britanniában ugyanakkor a várt ütem több mint kétszeresével csökkent a gazdasági teljesítmény. Az éves szintre számolt visszaesés olyan nagy mértékű volt, amilyenre a negyedéves kimutatások közzétételének fél évszázaddal ezelőtti kezdete óta nem volt példa.

A hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján készített júliusi Ifo mutató 87,3 pontra nőtt a júniusi 85,9 pontról. Bizakodásra ad okot, hogy a mutató ezzel már a negyedik egymást követő hónapban nőtt.

Magyarország helyzete

A magyar kormány foglalkoztatás-politikájának legfőbb célja a munkahelyek megőrzése. Bár a hazai és uniós forrásokból finanszírozott munkahelymegőrző programok hatékonyságát sokan vitatják, tény, hogy az elmúlt három hónapban megállt a munkanélküliség növekedése, csökkent a regisztrált álláskeresők száma, és csekély mértékben bővült a foglalkoztatottak köre.

Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatháborút itt olvashatja

Egyöntetű véleménnyé vált a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank (MNB) Monetáris Tanácsa a hétfői kamatdöntő ülésen újrakezdi a pénzügypolitikai enyhítést, de az első kamatcsökkentés, valamint a későbbi enyhítések mértékére adott citybeli előrejelzések eltérnek. Az MTI által előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni befektetési és gazdaságelemző házak mindegyike a 9,50 százalékos alapkamat csökkentését várja hétfőre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztítva - 2009 első öt hónapjában 3,6 százalékkal, májusban 4,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Elemzők szerint a csökkenő reálbérek, a második félévben hatályba lépő adóemelések, valamint a csökkenő szociális transzferek hatására tovább csökken majd a lakossági fogyasztás.