KKV-szektor: szemléletváltás nélkül nincs siker

A cégek irányítóinak is magasabb vezetői felkészültségre lenne szükségük – véli egy friss elemzés, amely azonban a gazdaságpolitikát is éles kritikával illeti. A magyar vállalkozások életútja gyakran nem a fejlett országokban megszokott módon alakul. A hazai kkv-szférában a fejlett államokhoz és a kívánatoshoz képest lényegesen kevesebb a hosszú ideig dinamikus – a mikrovállalatok közül rövid idő alatt a kicsik, majd a közepes méretűek, végül pedig a nagyok közé kerülő – cég. Az indulást és a stabilizálódást követően számos okból a hozzávetőleges stagnálás a hagyományos pálya hazánkban – állapítja meg a GKI versenyképességi tanulmánya, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) megbízásából készítettek. A siker megalapozásához még a perspektivikus szférákban létrejött magyar kkv-k többségének is viszonylag hosszú idő kellett. Ez olykor – így a technológiai innovációra alapozott növekedéshez szükséges többévnyi befektetés miatt – elkerülhetetlen. Máskor a lendület időleges kifulladása miatt a teljesítmények erőteljesen hullámoznak. Pedig a gyorsan növekvő kkv-k világszerte a gazdasági bővülés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjának számítanak.

A magyar kkv-knál általában – a nemzetközi tapasztalatokkal megegyezően, mi több, a fejlett piacgazdaságokban kialakultnál is meghatározóbb mértékben – a vezetők személyiségjegyei bizonyultak kiemelkedő fontosságú sikertényezőknek. Olykor elsősorban a magas felkészültségük, alkotóképességük, máskor inkább a céltudatosságuk, kivételes vezetési képességük, ismét máskor a kapcsolatteremtő készségük, illetve mindezek kombinációja hozott jó eredményeket. Mindez a hazai közvéleményben kialakulttól is eltérő, és mind ez idáig a gazdaságpolitikánkban is érvényesítésre váró ismeret.

A magyar kkv-knak csak viszonylag szűk köre tudta hasznosítani a világgazdasági nyitás lehetőségeit, alig integrálódtak a nemzetközi piacokba.

A GKI vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a magyar kkv-szférában elsősorban a gazdálkodásnak a fejlett gazdaságokban szokásosnál magasabb kockázatai, a versenyképes tudással és képességekkel rendelkező szakemberek megszerzésének nehézségei és a tőkehiány fékezik a fejlődést. Élesen kritizálják a korábbi gazdaságösztönzési törekvéseket, amelyek még az előnyös környezetből induló vállalkozásoknak sem tudtak nagyobb esélyt biztosítani a sikerre, sőt, éppen a kiemelkedő teljesítményű kisvállalkozásoktól vontak el nagyobb arányban adókat.