Költségvetés: szigor jövőre is

Kemény egyeztetések várhatók a következő hetekben a kormány és a tárcák között, előbbi szándéka szerint ugyanis a költségvetési szigor cseppet sem enyhül jövőre, sőt.

A pénzügyi tárcánál készített tervezési körirat szerint ugyanis a 2010-es költségvetés előkészítése során a 2009-es megszorításokkal csökkentett kereteket kell figyelembe venni, vagyis a keretszámok kialakításakor a 2009-es zárolásokat be kell építeni a bázisba.

A kiadások egyes feladatok átadására és átvételére való hivatkozással sem növelhetők, a bevételek tervezésekor ugyanakkor csak a PM engedélyével lehet a 2009-es várható éves bevétel alá menni. A tárcák számára a tb-járulék csökkenése és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnése sem jár előnyökkel, e „megtakarításokat” ugyanis a bérjellegű költségek tervezése során érvényesíteni kell.

Sok idejük pedig nincs a minisztériumoknak az alkudozásra, a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány ugyanis szeptember 8-ig szeretné benyújtani a T. Háznak, a fejezeti kötetek esetében pedig szeptember 15-e a határidő. A 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, külön kezelendő törvényjavaslat benyújtásának határideje szintén szeptember 15-e.

A körirat tanúsága szerint a kormány igyekszik elejét venni a feladatok indokolatlan „kiszervezésének” is. A tervezési körirat fontos része, hogy a háttérintézmények körében még erőteljesebben kell törekedni a takarékos, költséghatékony működésre, és „meg kell szüntetni az e szervezeteknél fennálló esetleges ellátottsági előnyt”. Ez utóbbi a magasabb keresetekre és létszámokra s a szélesebb körű eszközbeszerzésekre és -használatra utal. Különösen oda kell figyelni az őrző-védő s az informatikai jellegű feladatok ellátására.
E szerződéseket újra kell tárgyalni, adott esetben új közbeszerzéseket kell indítani.

A költségvetési intézmények létszámának tervezésénél az öszszevonások során felszabaduló létszámot törölni kell, vagyis a dolgozók száma ezúton sem növelhető. Igaz ez a bérekre is, miközben arra kell törekedni, hogy a külső személyi juttatásokat a lehető legminimálisabb mértékre szorítsák a tárcák. Ez utóbbi érdekében a megbízási szerződéseket felül kell vizsgálni.

A körirat kitér a 2010. január 1-jétől figyelembe veendő új szabályokra is. Ezek egyike, hogy az államháztartás rendszerében csak a devizában teljesítendő kiadások köre lehet felülről nyitott, s azok a keretek, amelyek jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettséget jelentenek.

Új elvárás az is, hogy az állami és a magánszféra együttműködésében megvalósuló PPP-beruházások teljes összegét egyszeri kiadásként kell elszámolni a számvitelben, igaz, ez az összeg később, a szerződés futamideje alatt időarányos részletekben bevételként vehető figyelembe. Igaz ez a többségi állami tulajdonú cégek tulajdonosi döntés alapján kezdeményezett beruházásaira is, miközben az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok nyereségét bevételként, veszteségét pedig kiadásként kell elszámolni a mérlegkészítés évében.

A megszavazott adó- és járulékmódosítások érintik az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodását is. Mivel a munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék megszűnik, 2010-től a Munkaerő-piaci Alap bevétele az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 23,81 százaléka. Az alap emellett köteles 24,6 milliárd forintos tartalékot beépíteni a 2010-es költségvetésébe. A kulturális járulék megszűnése a Nemzeti Kulturális Alapot érinti, így ennek bevétele az ötös lottó játékadójának 90 százaléka lesz 2010-től.

A 2010 és 2013 közötti tervezési évekre a PM 280,7 forintos euró-árfolyammal számol, ez azonban nem kőbe vésett szám, csupán technikai kivetítés az előző három hónap átlaga alapján. KR