Nekimennek a Google-nak

Az Európai Bizottság szeptember 7-én meghallgatást tart annak tisztázására, hogy miként érinti az európai szerzők jogait az amerikai Google tavaly októberben, az Egyesült Államokban kötött egyezsége egy elektronikus könyvtár létrehozására. A megállapodás értelmében a cég 125 millió dollárt fizet az amerikai szerzők, illetve kiadók szervezeteinek azért, hogy könyvtári könyvek millióit szkennelhesse be és tegye elérhetővé az interneten.

A jogtulajdonosok felvételüket kérhetik a Google regiszterébe azért, hogy részesülhessenek az eladásokból és az intézményi előfizetésekből származó bevételből.

A megállapodás egy amerikai per eredményeként született, ezért csak a Google Books névre keresztelt szolgáltatás ottani felhasználóira vonatkozik. Vagyis az Egyesült Államokon kívül csak keresni lehet majd a digitalizált könyvek között, illetve részleteket elolvasni belőlük, de online vásárlásra nem lesz lehetőség, és külföldi intézmények előfizetéseket sem köthetnek.

Az egyezménynek ennek ellenére is az USA-n messze túlmutató hatásai lehetnek, hiszen a Google külföldi szerzők műveit szintén digitalizálná; becslések szerint a megállapodás legalább hárommillió ilyen alkotásra terjed ki.

Az Európai Bizottság fellépését Németország arra hivatkozva kezdeményezte májusban, hogy a jogtulajdonosok előzetes engedélye nélküli másolás ellentétes az uniós szerzői jogi szabályozással. A Google a külföldi szerzőknek mindössze arra adna lehetőséget, hogy szeptember 4-ig töröltessék művüket a cég adatbázisából.

Európai szemmel különösen problémásnak tűnik a Google megállapodásának az az eleme is, hogy a vállalat jogot szerezne azoknak az alkotásoknak a hasznosítására, amelyek esetében a jogtulajdonos nem azonosítható.

Szakértők szerint borítékolható, hogy ezeknek az „árva műveknek” a többsége külföldi szerzők alkotása lesz. A külföldi jogtulajdonosok ugyanis a Google kampánya ellenére is nagy számban mulaszthatják el felvételület kérni abba a regiszterbe, amelynek alapján a cég kompenzációt fizet majd a művek használatáért.

Sokan hihetik azt, hogy erre nincs is szükség: a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó egyezménye (TRIPS) alapján valóban nem kell az Egyesült Államokban is bejegyezni a máshol már regisztrált jogokat. Több szakértő ezért úgy véli, hogy a Google megállapodása voltaképpen nem egyeztethető össze a WTO szabályozásával.

Az egyezmény jogszerűségével kapcsolatban azonban az Egyesült Államokban is sok a kétely. Miközben az egy bírósági ítéletre várva még életbe sem lépett, az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes vizsgálatot indított. A The Wall Street Journal tudósítása szerint egy washingtoni kongresszusi meghallgatás előkészítése is folyamatban van.

Az egyezményt kritizáló fogyasztói csoportok, könyvtárak és nonprofit szervezetek (köztük a Google-éhoz hasonló digitalizálási projektet elindító Internet Archive) azzal érvelnek, hogy a cég túlságosan nagy befolyást szerezne a digitális könyvek kibontakozóban lévő piacán. Félő, hogy az „árva művek” esetében a Google kizárólagos hasznosítási jogosultsághoz jutna, miképpen az is, hogy a jogtulajdonosok különböző csoportjaival összejátszva felhajthatja a tervezett előfizetéses szolgáltatások árát.

Ami az uniós meghallgatást illeti, az „kétségkívül” a Google jogsértését megállapító következtetéssel zárul majd – idézi a Bloomberg Stijn Debaenét, egy brüsszeli ügyvédi iroda szerzői jogi szakértőjét. Szerinte az EU vagy ragaszkodik „ódivatú” szabályozásához, perek özöne előtt nyitva meg az utat, vagy törvényesíti a Google által ajánlott kimaradási lehetőséget, esetleg különmegállapodást köt a céggel.

A Microsoftot piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt Brüsszel 2004-ben és 2006-ban is pénzbüntetésre ítélte, három alkalommal összesen több mint 1,6 milliárd dollár értékben. Sajtóértesülések szerint újabb eljárás is indulhat annak kikényszerítésére, hogy a cég a Windows operációs rendszerbe alternatív böngészőprogramokat is beépítsen.

A Microsoftot piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt Brüsszel 2004-ben és 2006-ban is pénzbüntetésre ítélte, három alkalommal összesen több mint 1,6 milliárd dollár értékben. Sajtóértesülések szerint újabb eljárás is indulhat annak kikényszerítésére, hogy a cég a Windows operációs rendszerbe alternatív böngészőprogramokat is beépítsen. -->