Továbbra is a létszámcsökkentéssel próbálják kivédeni a cégek a válság hatásait, de valamennyire a béremelésből is visszavettek. A közszférában épp fordított a helyzet, a fizetés jelentősen csökkent, míg a létszám enyhén növekszik is. Az idei első fél évben a költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusát. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január–júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Az átlagos nettó kereset 121 700 forintnak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 700 forint). A nettó kereset így a bruttónál valamivel kisebb mértékben, átlagosan egy százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,4 százalékos csökkenés jelentkezett. A helyzet júliustól változik meg, az szja-átalakítás miatt a nettó kereset valamivel magasabb lesz, de a reálbért még így sem valószínű, hogy a pozitív tartományba tudja lökni. A 211 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0 százalékkal emelkedett az előző év január–júniusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.