BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A válságban nem emelnek fizetést

Maradt az első fél évben a 2,2 százalékos reálkereset-csökkenés, de ezzel együtt is örülhet, aki megtartja a munkáját. Inflációs szempontból viszont kedvező, hogy már nem emelnek bért a cégek a teljesítmény alakulásától függetlenül is.

Továbbra is a létszámcsökkentéssel próbálják kivédeni a cégek a válság hatásait, de valamennyire a béremelésből is visszavettek. A közszférában épp fordított a helyzet, a fizetés jelentősen csökkent, míg a létszám enyhén növekszik is. Az idei első fél évben a költségvetési szférában 731 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusát. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január–júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Az átlagos nettó kereset 121 700 forintnak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 700 forint). A nettó kereset így a bruttónál valamivel kisebb mértékben, átlagosan egy százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,4 százalékos csökkenés jelentkezett. A helyzet júliustól változik meg, az szja-átalakítás miatt a nettó kereset valamivel magasabb lesz, de a reálbért még így sem valószínű, hogy a pozitív tartományba tudja lökni. A 211 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0 százalékkal emelkedett az előző év január–júniusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.