Aki kimegy, kint is marad

Inkorrektnek tartja Székely Tamás, hogy miközben orvoshiány van hazánkban, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) segíti a doktorok külföldi munkavállalását. Pedig érdek-képviseleti szervezetként többször hangoztatta, hogy a távozók miatt az itthon maradók helyzete nehezebb lesz – tette hozzá az egészségügyi miniszter, akit angliai és svédországi munkára is csábított már a MOK.

„Inkább azzal foglalkozzon a miniszter, hogy miért mennek el az orvosok, semmint a köztestületet bírálja” – reflektált Gyenes Géza, a MOK főtitkára Székely szavaira.

Az orvosok külföldi munkavállalása körüli vitát egy sebész pattantotta ki, aki felháborodva nyilatkozott az InfóRádiónak: három alkalommal kapott svédországi munkavállalást propagáló levelet a kamarától, a szervezet borítékjában. Kettőt a szemétkosárba dobott, ám a harmadikat nem akarta szó nélkül hagyni. Már csak azért sem, mert a köztestület elnöke többször hangoztatta, hogy Magyarországot orvoshiány fenyegeti.

„Nincs ellentmondás a két dolog között” – vágott vissza Gyenes. „A MOK éppen az orvoshiányt, az elöregedő orvoskart és az európai uniós csatlakozással lehetővé váló külföldi munkavállalást látva sürgette többször is, hogy tegyék rendbe az orvosok munkafeltételeit, jövedelmi viszonyait. Amúgy, aki külföldre megy, nem a MOK-levél miatt teszi, anélkül is találhat állást bármelyik ország kórházi honlapján” – állítja. A kamara csupán tájékoztat, s azért saját borítékban, mert egyetlen fejvadász cégnek sem adja ki a doktorok listáját, és nem érzi etikátlannak a közreműködést.

„A köztestület közel egy évtizede küzd azért, hogy az orvosok itthon maradjanak, ezért dolgozta ki 2002-ben az életpályamodellt” – magyarázza a főtitkár. „E szerint a kezdő szakorvos (az egyetem elvégzése után öt év szükséges az első szakvizsga letételéhez) nettó bére 215 909, a béreket terhelő járulékokkal együtt 600 ezer forint lett volna. S mivel az éves növekményt 3,3 százalékra tervezték, így például a 15 évi gyakorlatot szerzett doktor bruttó bére 803 626, a negyven éve dolgozóé 1,809 millió forint lett volna. A bértábla bevezetését 2004-re javasolta a MOK, megvalósulásával az EU-átlag 50 százalékát érték volna el” – mondta Gyenes Géza. „Ám az életpályamodellből semmi sem lett, ehelyett jelenleg a kezdő orvosi fizetés bruttó 136 ezer, míg a kezdő szakorvosi bruttó 153 ezer forint” – tette hozzá.

A Magyar Kórházszövetség két éve készült felmérése szerint az akkor hatályos gyógyítási minimumfeltételekhez szükséges 11 ezer doktorból 2000-2500 hiányzott a kórházakból. S mivel az új minimumfeltétel rendelete még nem jelent meg, Varga Ferenc, a szövetség elnöke nem tudja, annak alapján hányan hiányoznak majd a gyógyításból. Tény: regionálisan és szakmánként nagy az egyenetlenség – mondta. Míg pár éve a labor-, a röntgenorvosokból és a patológusokból, később az altatóorvosokból és a baleseti sebészekből volt hiány, mára már sok helyen nincs elegendő belgyógyász és szülész sem.

Az új rezidensrendelet úgy próbál segíteni, hogy a szakvizsgát szerzett fiataloknak lehetővé teszi: az országon belül szankció nélkül válthatnának kórházat. Ám a külföldre távozóknak vissza kellene fizetniük a szakvizsga megszerzésének két-három éve alatt kapott fizetést. Amúgy 20-25 millió adóforintba és 10-11 évbe kerül, amíg valaki elvégzi az orvosit és megszerzi a szakvizsgát.

Ki miért és mikor menne? Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa az évek óta folyó felmérésükre hivatkozva állítja: a rezidensek kétharmada külföldre távozna. Tavaly a 713 főre kiterjedő felmérésben 480-an tervezték a távozást, 150-en biztosan mennének. Okként a rossz fizetést, a szegényes munka- és életkörülményeket jelölték meg. Az itthon maradók érzelmi okokra, a családra, a barátokra hivatkoztak.

Nem az a baj, hogy elmennek pár évre, hanem hogy nem jönnek vissza, így félő, hogy néhány év múlva nem lesz elegendő gyógyító a hazai intézményekben – tette hozzá Girasek Edmond.