Duplázás az EU-kifizetéseknél

Az idén eddig kétszeresére nőtt a 2007–13 között Magyarország rendelkezésére álló, mintegy 7000 milliárd forintos EU-keretből kifizetett támogatások összege. „Július 27-ig több mint 407 milliárdot kaptak kézhez a nyertes pályázók, vagyis az év közepére túlteljesítettük a féléves 374 milliárdos kifizetési előirányzatot, így már az is reálisnak tűnik, hogy az év végére elérjük a 790-800 milliárd forintot” – tájékoztatta a Világgazdaságot Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kifizetés előrehaladása az esetek nagy részében eddig is a kedvezményezetteken múlott. Mivel az EU-támogatású projektek utófinanszírozásúak, a pályázók a már kifizetett számláik ellenértékét kapják vissza a támogatásból, és csak azokat a tételeket fizethetik ki, amelyek befejezett projekthez vagy lezárt projektfázishoz kapcsolódnak.

Ezért a 2008–09-es kifizetések számadata önmagában nem ad teljes képet az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) népszerűségéről, illetve eredményességéről vagy az intézményrendszer teljesítményéről. Varga István szerint ennél sokkal jobb mérőszám, hogy a nyertes pályázóknak már több mint 2790 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ez csaknem 1000 milliárdos növekedést jelent az elmúlt év utolsó napján leszerződött 1800 milliárdhoz képest.

Az intézményrendszer szereplői, így a közreműködő szervezetek és a minisztériumok a maguk részéről minden tőlük telhetőt megtesznek a kifizetések növelése érdekében – közölte a miniszter. Az ÚMFT legjobb kifizetői közé sorolta a Gazdaságfejlesztési (GOP), a Közlekedési (KÖZOP) és a Társadalmi megújulás (TÁMOP) operatív programot. Ez a három együtt 279,66 milliárd forint támogatást utalt át a kedvezményezetteknek számla ellenében.

További fontos fejleménynek minősítette, hogy fölgyorsultak a kifizetések a kiemelt projekteknél is: ezeknél 207 milliárd forint jutott el a projektgazdákhoz, leginkább előleg formájában.

„Az előleg és a támogatás kifizetése valóban gyors lett, ám az odáig vezető út rendkívül hoszszú” – kezdte tapasztalataik öszszegzését Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a pályázatokat kezelő ügyintézők általában rendkívül kedvesek és segítőkészek, ugyanez azonban nem mondható el a támogatásban részesülő projektek elszámolását végzőkről, itt szerinte „kezdünk visszatérni a 2005-ös gyakorlathoz”.

„Mindent hiánypótoltatnak, majdhogynem lehetetlen tökéletes elszámolást beadni, ez főleg azért van, mert nincs egységes és egyformán értelmezhető útmutató” – érvelt álláspontja mellett. A több régióban lévő közreműködő szervezetek régiónként különböző elszámolást várnak, s ahány ügyintéző, annyiféle az elfogadás: „Amióta bevezették a kötbért, amint beérkezik egy elszámolás, a közreműködő szervezeteknél azonnal nyomtatják a hiánypótlási dokumentumot.”

A támogatási döntéshozók és a közreműködő szervezetek túlbiztosítási kényszere a pályázat- és projektkezelés során túlzott adminisztrációhoz és komoly időveszteséghez vezet, ez visszaüt a kifizetések alakulására is. Erre hívta fel a figyelmet Maróczi Imre, a Pályázatírók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. A kis- és középvállalkozók szerinte különösen örülnek a normatív pályázatoknak, mert ezeknél nincs mód „szubjektív megfontolásokra”, minden halad a maga rendes kerékvágásában. „Több forrással, az állam által preferált, célzott kiírásokkal érdemes lenne növelni ezt a normatív kört, mert akkor a kifizetés is ugrásszerűen nőne, a vállalkozók körében biztosan” – indítványozta a Pátosz vezetője.

Tagállami összehasonlításban 253 millió euró lehívással a harmadik helyen állunk 2008–09-ben az

Európai Bizottság által teljesített időközi kifizetésekben.

A KPMG szerint a térségben 2008 végéig Magyarország bizonyult az uniós pénzek legjobb felhasználójának a 2013-ig szóló keret 25 százalékának lekötésével.

Tagállami összehasonlításban 253 millió euró lehívással a harmadik helyen állunk 2008–09-ben az

Európai Bizottság által teljesített időközi kifizetésekben.

A KPMG szerint a térségben 2008 végéig Magyarország bizonyult az uniós pénzek legjobb felhasználójának a 2013-ig szóló keret 25 százalékának lekötésével. -->