A korhatár megváltoztatása önmagában nem elég a nyugdíjrendszerek finanszírozási gondjainak a megoldására, főleg, ha az időskori aktivitást munkapiaci vagy éppen adózási körülmények nehezítik. Ez lehet a legfontosabb tanulsága annak a vitának, amely a német központi bank korhatár-emelési javaslata körül bontakozott ki. Számos országra – köztük hazánkra is – jellemző, hogy a nyugdíjba vonulás tényleges időpontja elmarad a hivatalos korhatártól.
Ennek oka lehet az idősebb munkavállalók hátrányos megkülönböztetése a munkapiacon, az álláskereső és a munkaadó dolgát nehezítő bürokratikus akadályok, vagy például az a gyakorlat, hogy a korhatár elérése után is dolgozni kívánók jövedelmét kedvezőtlen adószabályokkal sújtják.
A magyar nyugdíjrendszer jövőjét illető legfontosabb kérdésnek szakértők azt tartják, van-e értelme erősíteni a magánpénztárak szerepét. Szintén dilemma, hogy az 1997-es reform által 2013-ra kijelölt módosítások valóra válnak-e, egyebek között ténylegesen a bruttó keresetek átlagából számítjuk-e öt év múlva a nyugdíjakat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.