Egymillió embernek több pénzt hoz a postás januárban

Több félreértés is van a nyugdíjkorrekció körül, mivel eredetileg idén januárban következett volna az ötéves program utolsó állomása.

Szűcs Erika, a korábbi szociális és munkaügyi miniszter már a válság kezdetén, tavaly novemberben jelezte, hogy a 2009 januárjában nincs elég forrás a kifizetésekre, ezért – 30 milliárd forintos csökkentéssel – szeptemberre tolták a program folytatását.

„Az év elején azonban kormány és az Idősügyi Tanács (IT) egyeztetésén végül a felek abban állapodtak meg, hogy a programot 2010. januárjára halasztják” – emlékeztette lapunkat Korózs Lajos. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a válság miatt az IT-ben pontosan látták, hogy a 11. és a 12. havi nyugdíjak kifizetése lett volna veszélyeztetve, ha végrehajtották volna a korrekciót. A halasztás egyébként szerepelt a kormányzat által a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójának, Dominique Strauss-Kahnnak 2009. június 11-én írott levélben is.

„Jelenleg azonban a jövő évi költségvetésben már biztosítva a forrás” – hangoztatta Korózs. Ezt már júliusban látni lehetett a kormány és az MSZP frakció egyeztetései után.

Az összesen mintegy 100 milliárd forint összegű nyugdíjkorrekciós programra azért van szükség, mivel egyes jogszabályváltozások miatt hiába töltött el valaki ugyanannyi szolgálati időt, ugyan abban az állásban, jóval kevesebb pénzt kaphat, ha „nem jókor” ment nyugdíjba. Egy csepeli géplakatos 40 év szolgálat után 1993-ban visszavonulva 63 ezer forintot kapott havonta. Tíz év múlva ugyanilyen feltételekkel akár 120 ezer forintban is részesedhetett valaki. „A méltanytalanságok feloldására azonban egyszerre nem volt pénz, ezért kellett több lépcsőt alkalmazni” – mondta az államtitkár.

A legrosszabbul az a 720 ezer ember járt, aki 1991. január 1. és 1996. december 31. között lett nyugdíjas. Ők már 2008. januárjában kaptak egy emelést, mely a szolgálati időt is figyelembe vette. Közülük azonban az 1992. január 1. és 1995. december 31 között visszavonulókat a legrosszabb feltételekkel nyugdíjazták. Ez a 490 ezer fő a szokásos, évi rendes nyugdíjemelés mellett 4 százalékos pluszt kap januártól. Az átlagnyugdíjakat tekintve – 80500 forint – ez átlagban mintegy 6400 forintot jelent.

Szintén 4 százalékos emelést kap januárban az 1997. január 1. és 1998. december 31 között nyugdíjba menő 160 ezer ember. Két százalékos pluszt kap az a 320 ezer érintett, akiket 1988 január 1. és 1990. december 31 között nyugdíjaztak. Így összesen egymillió nyugdíjat korrigálnak 2010 januárjában.

A 3 millió nyugdíjast érintő rendszeres évi nyugdíjemelést az inflációhoz, és idén már valamelyest a gazdaság teljesítőképességéhez fogják igazítani. Az emelés mértékéről majd október, november tájékán döntenek.

Szlovákiában huszonkétszer kevesebb rokkantnyugdíjas van
„A 2010-es módosításokkal lezárul a nyugdíjkorrekció, s jövőre a szociális és munkaügyi tárca a rokkantnyugdíjak ügyét szeretné rendezni” – mondta Korózs Lajos. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy Magyarországon mintegy 866 ezer rokkantnyugdíjas tartanak számon, nekik 60 milliárd forintot fizet ki évente a büdzsé. Közöttük 450 ezren a nyugdíjkorhatár alatt vannak. A mintegy 5,5 milliós népességű Szlovákiában 39 ezer – más adatok szerint 70 ezer – rokkantnyugdíjas van.