A munkáspárti kormány korábbi nyugdíjreformja értelmében csak 2026-tól nőne 66 évre a korhatár, majd 2036-tól 67-re, majd attól kezdve tízévenként további egy-egy esztendővel emelkedne. (A nőknél most még 60 év a korhatár, ezt a kormány 2020-ra tervezi 65-re emelni.)
A közvélemény-kutatásokban magasan vezető toryk terve akkor valósulhat meg, ha a legkésőbb jövő június 3-ig esedékes következő választásokat a mostani várakozásoknak megfelelően valóban megnyeri a párt.
A korhatár emelése az állami nyugdíjrendszerek egyre roszszabb pénzügyi kilátásai miatt sok más európai országban is napirenden van. Szlovéniában a múlt héten jelentette be Borut Pahor, a balközép kormány miniszterelnöke, hogy 2015-től egységesen 65 év lesz a nyugdíjba vonulás általános korhatára, ez jelenleg 63 év a férfiak és 61 a nők esetében. Az ottani szakszervezetek máris erőteljesen tiltakoznak.
Az érdekképviseletek egyetértésének megszerzése máshol sem könnyű. Hollandiában éppen a múlt héten ért véget eredménytelenül a munkaadók és a munkavállalók egyeztetése, ahol alternatívát próbáltak kidolgozni a kormány korhatár-emelési tervével szemben.
Ezzel Piet Hein Donner szociális miniszter előtt szabaddá vált az út, hogy a kormány maga szövegezhesse meg a korhatár 65-ről 67 évre emeléséről szóló törvény tervezetét, amellyel az ígéretek szerint hamarosan elő is áll.
Csehországban tavaly döntött a parlament a korhatár 65 évre emeléséről 2030-ig a férfiak, a gyermektelen és az egy gyermeket szült nők esetében. (A legalább két gyermeket világra hozó nők két-három évvel hamarabb mehetnek majd nyugdíjba.) Németországban két éve szavazta meg a törvényhozás, hogy 2012-től elkezdik emelni a korhatárt, s az 2029-ben eléri a 67 évet. Franciaországban a kormányfő májusi bejelentése szerint jövőre tűzik ismét napirendre a jelenleg 65 éves korhatár esetleges további emelésének kérdését.
Magyarországon az Országgyűlés májusban döntött a korhatár 62-ről 65 évre emeléséről, amely évente féléves lépésekben valósul meg 2012–17 között. A Nemzetközi Valutaalap szófiai képviselője néhány hete Bulgáriának is korhatáremelést javasolt. Romániában pedig tegnap jelentette be Emil Boc kormányfő, hogy 2016-tól 65 év lesz a férfiak korhatára, 2030-tól pedig a nőké is.
Más módszer is van.
A korhatáremelés a nyugdíjreformok leglátványosabb és legkönnyebben felfogható intézkedése. Nem véletlen, hogy talán ez szüli a legnagyobb társadalmi ellenállást – mutat rá nyáron megjelent tanulmányában az OECD. A párizsi székhelyű agytröszt ezért azt javasolja a kormányoknak, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a korhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulásra ösztönző tényezők visszaszorítására.
Ezzel ugyanis sokszor még hatékonyabban is lehet emelni a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkort, és valószínűleg kevésbé vált ki élénk tiltakozást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.