Ide is lecsapott a gazdasági válság
Az ITD Hungary győri irodájától kapott tájékoztatás szerint az EU27 átlagának 65 százalékára rúgott 2006-ban az egy főre jutó GDP, ez gyakorlatilag megegyezik az egész ország átlagával (64,8 százalék). Ausztria szomszédos tartományai (Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország) közül az ottani leggyengébb mutatóval rendelkező Dél-Burgenlanddal (74 százalék) van egy szinten Győr-Moson-Sopron (74,6 százalék).
Győr-Moson-Sopronban, az országos tendenciákhoz hasonlóan, a válság nyomán kedvezőtlenek a folyamatok. Elsősorban az exportmegrendelések drasztikus visszaesése miatt országos öszszehasonlításban is jelentősen csökkent az ipari termelés, és a foglalkoztatás is szűkült. A válság hatásai legjobban a megye húzóágazatának számító gépiparban mérhetők le – mutat rá a KSH egyik friss kiadványa. Az építőiparban április–júniusban számottevő élénkülés volt, ám a féléves teljesítmény még mindig elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
A megyei székhelyű szervezetek a tavaly ilyenkorinál jóval kevesebbet költöttek fejlesztésekre. A beruházások zöme az iparban valósult meg, ahol az importgépek, -berendezések, -járművek beszerzése dominált. A munkaerőpiacon az elmúlt év utolsó hónapjaiban kezdődtek a kedvezőtlen folyamatok, s az elmúlt hónapokban tovább csökkent az alkalmazásban állók száma, a munkanélkülieké pedig drasztikusan emelkedett. Az átlagkeresetek elmaradtak a tavaly ilyenkoritól, és a vásárlóértékük is romlott.
Vas megye gazdaságának számos területén is folytatódott az év első felében a múlt év utolsó negyedében kibontakozott recesszió, bár már mutatkoztak a kilábalás első jelei. Nagyarányú volt a termelés-visszaesés, és komoly elbocsátások voltak a döntően nemzetközi piacokra szállító iparban. Az építőipari vállalkozások együttes teljesítménye is elmaradt az egy évvel korábbitól, ráadásul kedvezőtlenek a rövid távú kilátásaik. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmában nem érződött a válság, az üzemeltetésbe azonban begyűrűztek a kedvezőtlen folyamatok. Jelentősen csökkent a gazdasági szervezetek beruházási tevékenysége. Különösen a feldolgozóiparban és a gazdasági szolgáltatások többségében mérséklődött számottevően az új tárgyi eszközök beszerzésére szánt források nagysága.
A gazdasági visszaesés a foglalkoztatottság csökkenését és a munkanélküliség számottevő növekedését vonta maga után. A versenyszféra alkalmazottainak keresete alig emelkedett, miközben a költségvetés területén számottevő csökkenést regisztráltak. A fizetések vásárlóértéke is romlott.
Zala megye kiemelt gazdasági ágait is kedvezőtlenül érintette a válság. Az ipari termelés csökkenése a második negyedévben is folytatódott, s az építőipar teljesítménye is számottevően elmaradt az előző év azonos időszakának értékétől. A vállalkozások az egy évvel korábbinál kisebb összeget fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére. A beruházásokban továbbra is a gép- és járműbeszerzések domináltak. A foglalkoztatottság jelentősen csökkent, a fizetések vásárlóértéke pedig tovább mérséklődött. Drasztikusan nőtt a munkanélküliség, egyúttal az álláskeresők esélyei is romlottak.
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE
ERŐSSÉGEKkivételesen jó földrajzi környezet
kedvező turisztikai adottságok
alacsony munkanélküliség
együttműködési rendszerek tradíciója, nyitott gondolkodás
kialakult határ menti kapcsolatok
erős közép- és felsőoktatási képzőhelyek
társulásos szociális ellátások
közép- és felsőfokú agrároktatás, k+f
tőkeerős mezőgazdasági vállalkozások
kedvező adottságok a megújuló energiák hasznosítására
jó informatikai infrastrukturális ellátottság, nagy fogadókészség a lakosság részéről is
nagy a fogadókészség, nyitottság, kezdeményezőkészség az innovatív megoldásokra
GYENGESÉGEK
a közlekedéshálózati elemek hiánya
elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra
alacsony GDP/fő az EU-átlaghoz képest
jelentős és növekvő belső egyenlőtlenségek
a mobilitás alacsony szintje
gyenge kapcsolat a külföldi és a hazai ágazatok között
a külföldi ágazatok mobilitásából adódó sebezhetőség
a felsőoktatási intézmények integrációjának és gazdasági orientációjának alacsony színvonala
a régiónak nincs orvostudományi egyeteme (sem klinikája)
hiányos modern szakképzés és gyakorlat
alacsony szintű innovációs tevékenység
csekély a gazdasági folyamatok közvetlen hatása a humánerőforrás-fejlesztés meghatározó elemeire
a képzett munkaerő elvándorlása
a digitális írástudás hiányos
szkepticizmus a pályázatokkal szemben
nincs erős hagyománya a regionális összefogásnak
LEHETŐSÉGEK
kedvező feltételek a kivételes földrajzi adottság kiaknázásához
a helyi együttműködéseket ösztönző támogatáspolitika
erősödő határ menti együttműködések
a turisztikai ágazat szerepének erősödése
k+f+i: valós kitörési pontok
a növekvő regionális intézményi kapacitás feltételeinek teljesülése
a képzőhelyek hálózattá szervezésének esélyei jók
a regionális munkaerő-piaci paktum hatása a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás és a k+f szervezetei közötti együttműködésre
létrehozható az integrált szakképzés, a felnőttképzés és felsőoktatás hálózatelvű – regionális – rendszere
alternatív fenntartható környezettechnológiák alkalmazása az EU-ban
partnerségen alapuló feladat- és felelősségviselés a régió környezeti, természeti állapotának javítása érdekében
folyamatos monitoring biztosításának lehetőségei a munkaerő-piaci igényekből kiinduló, a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás, valamint a kutatás-fejlesztés változásait nyomon követő informatikai rendszer létrehozásával
hatékony régiók közti együttműködések az (egészségügyi) ellátás különböző területein a hiányszakmák pótlására
VESZÉLYEK
a hatékony együttműködési lehetőségek, keretszervezetek hiánya
a szociális problémák konzerválása
a forprofit szereplők (a közszolgáltatásokban) nem feltétlenül a legrászorultabbak igényeihez igazodnak
a régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű munkaerő
a képzett munkaerő számára nem sikerül vonzó lehetőségeket kínálni
a régió helyzetének – egysíkúan az egy főre jutó GDP-ből levezetett – megítéléséből fakadó hátrányok
a környezeti érdekek elnyomása, túlzott gazdasági érdekérvényesülés
a helyi gazdaságfejlesztés feltételeinek romlása
a települési fejlesztéseknél a működtetéshez szükséges források nem állnak folyamatosan rendelkezésre, nincsenek tapasztalatok a biztonságos működtetés kritériumaival kapcsolatban
a mezőgazdasági termelés további koncentrációja, „iparosodása”
a vidéki élettérben a központi döntések eredményeként további életszínvonal-csökkenés (vasútvonalak leépítése, iskolák és postahivatalok bezárása)
kivételesen jó földrajzi környezet
kedvező turisztikai adottságok
alacsony munkanélküliség
együttműködési rendszerek tradíciója, nyitott gondolkodás
kialakult határ menti kapcsolatok
erős közép- és felsőoktatási képzőhelyek
társulásos szociális ellátások
közép- és felsőfokú agrároktatás, k+f
tőkeerős mezőgazdasági vállalkozások
kedvező adottságok a megújuló energiák hasznosítására
jó informatikai infrastrukturális ellátottság, nagy fogadókészség a lakosság részéről is
nagy a fogadókészség, nyitottság, kezdeményezőkészség az innovatív megoldásokra
GYENGESÉGEK
a közlekedéshálózati elemek hiánya
elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra
alacsony GDP/fő az EU-átlaghoz képest
jelentős és növekvő belső egyenlőtlenségek
a mobilitás alacsony szintje
gyenge kapcsolat a külföldi és a hazai ágazatok között
a külföldi ágazatok mobilitásából adódó sebezhetőség
a felsőoktatási intézmények integrációjának és gazdasági orientációjának alacsony színvonala
a régiónak nincs orvostudományi egyeteme (sem klinikája)
hiányos modern szakképzés és gyakorlat
alacsony szintű innovációs tevékenység
csekély a gazdasági folyamatok közvetlen hatása a humánerőforrás-fejlesztés meghatározó elemeire
a képzett munkaerő elvándorlása
a digitális írástudás hiányos
szkepticizmus a pályázatokkal szemben
nincs erős hagyománya a regionális összefogásnak
LEHETŐSÉGEK
kedvező feltételek a kivételes földrajzi adottság kiaknázásához
a helyi együttműködéseket ösztönző támogatáspolitika
erősödő határ menti együttműködések
a turisztikai ágazat szerepének erősödése
k+f+i: valós kitörési pontok
a növekvő regionális intézményi kapacitás feltételeinek teljesülése
a képzőhelyek hálózattá szervezésének esélyei jók
a regionális munkaerő-piaci paktum hatása a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás és a k+f szervezetei közötti együttműködésre
létrehozható az integrált szakképzés, a felnőttképzés és felsőoktatás hálózatelvű – regionális – rendszere
alternatív fenntartható környezettechnológiák alkalmazása az EU-ban
partnerségen alapuló feladat- és felelősségviselés a régió környezeti, természeti állapotának javítása érdekében
folyamatos monitoring biztosításának lehetőségei a munkaerő-piaci igényekből kiinduló, a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás, valamint a kutatás-fejlesztés változásait nyomon követő informatikai rendszer létrehozásával
hatékony régiók közti együttműködések az (egészségügyi) ellátás különböző területein a hiányszakmák pótlására
VESZÉLYEK
a hatékony együttműködési lehetőségek, keretszervezetek hiánya
a szociális problémák konzerválása
a forprofit szereplők (a közszolgáltatásokban) nem feltétlenül a legrászorultabbak igényeihez igazodnak
a régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű munkaerő
a képzett munkaerő számára nem sikerül vonzó lehetőségeket kínálni
a régió helyzetének – egysíkúan az egy főre jutó GDP-ből levezetett – megítéléséből fakadó hátrányok
a környezeti érdekek elnyomása, túlzott gazdasági érdekérvényesülés
a helyi gazdaságfejlesztés feltételeinek romlása
a települési fejlesztéseknél a működtetéshez szükséges források nem állnak folyamatosan rendelkezésre, nincsenek tapasztalatok a biztonságos működtetés kritériumaival kapcsolatban
a mezőgazdasági termelés további koncentrációja, „iparosodása”
a vidéki élettérben a központi döntések eredményeként további életszínvonal-csökkenés (vasútvonalak leépítése, iskolák és postahivatalok bezárása)
Vélemény – a kamara szempontjai „A válság még nem csengett le, továbbra is az ország magasabb gazdasági aktivitású területeit érinti, ahol több a multinacionális vállalat és erős a függés a külpiacoktól. A legfrissebb, júliusi adatok szerint is folytatódik az álláskeresők számának drasztikus növekedése. A recesszió következtében a munkáltatók az üres álláshelyeket nem töltötték be vagy megszüntették. Míg tavaly fél évkor öt, az idén 17 munkanélküli jutott egy betöltendő munkahelyre. Kiemelkedik a mi megyénk, ahol már hónapok óta az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliek számának bővülése. Tavaly június végéhez képest napjainkra megduplázódott a számuk.
Megyénk gazdasága az autóiparra, a fémmegmunkálásra és annak beszállítói körére épül. Az itteni recesszió hat minden ágazatra. A vásárlóerő csökken, a szolgáltatások iránti igény visszaszorul. Mi itt a kamarában kiemelten kezeljük a jelentős számú és jelentős foglalkoztatottságot biztosító kisvállalkozások segítését. A helyi gazdasági összefogás, a nemzetközi kooperáció, új partnerek és piacok jelentik a kiutat. Az Enterprise Europe Network hálózaton keresztül, információval, tapasztalatcserékkel segítjük őket. A keleti piacok felé is kaput nyitottunk, október 1-jén kötöttünk együttműködési megállapodást a breszti kamarával, és tartottunk konferenciát, üzletember-találkozót. A keleti piacok elérésén folyamatosan munkálkodnunk kell, amíg különbözőségeink ellenére egymásra találhatunk. Mindenképpen megéri, minden jó példa mérföldkőnek tekinthető.” -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.