Munkanélküliségi csúcs

Tizenhárom éves csúcsra ugrott a munkanélküliség, 140 ezer ember került tavaly óta az utcára. Az idei harmadik negyedévben 10,3 százalékra nőtt az állástalanok aránya – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévben még 9,6 százalékos volt a mutató, a szakértők pedig már nyárra számítottak a lélektani 10 százalékos határ megdőlésére.

Mivel korábban is 10 százalékos munkanélküliséget vártunk, egyáltalán nem egetrengető a most kijött adat – reagált Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a magas munkanélküliségi ráta a szezonalitásnak tudható be, hiszen az ősz, a rossz idő erősen lecsökkenti a turisztikai, a mezőgazdasági, valamint az építőipari szektor munkaerő-szükségletét. A szakértő szerint azonban sokkal meglepőbb az a tény, hogy a szezonalitást meghaladó mértékű csökkenés tapasztalható a foglalkoztatási adatokban, ez valószínűleg a belső fogyasztás erőteljes visszaesésének tudható be.

A munkanélküliségi adatok mélyrepülésének azonban még koránt sincs vége. Ez év végére 11 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk, azonban csak a jövő év elején tetőzik, mintegy 11,5 százalékkal – vázolta a helyzetet Suppan Gergely. Az elemzők szerint jövő nyártól megindulhat egyfajta lassú mérséklődés. Addig viszont Kovács Mátyás szerint tűrni kell, hogy a vállalatok többsége még mindig a leépítések hatása alatt áll, vagyis további létszámcsökkentések várhatók.

A válság kitörésének első hullámában szűnt meg egyébként a legtöbb munkahely, azóta szinte stagnálás volt megfigyelhető a munkaerőpiacon. A kormányzati munkahelymegőrző programok kismértékben hozzájárultak ehhez, illetve a közmunkaprogramok is. Utóbbiak ugyanakkor kevés hozzáadott-értéket jelentenek, inkább a hosszabb távú hatásokban lehet reménykedni.

A foglalkoztatottak 3,784 millióes száma bő 140 ezer fős zsugorodásnak felel meg egy év alatt, ez a rendszerváltást követő zuhanást idézi. Suppan Gergely úgy véli, a hiányzók egy része munkanélküli lett, kisebb hányaduk pedig nyugdíjba vonult. Suppan szerint ugyanakkor örvendetes hír, hogy nem nőtt ugrásszerűen az inaktívak száma, ez azt jelenti, használtak a különböző szigorító intézkedések, és már nem olyan könnyű „kimenekülni” a munkaerőpiacról.

A magyar adatok egyébként valamivel az európai átlagnál jelentősebb visszaesést mutatnak, ugyanakkor pozitívum, hogy az aktivitási ráta stabil maradt. Az 54,9 százalékos adat ugyan igen alacsony a nemzetközi összehasonlításban, de tavalyhoz képest csak 0,3 százalékponttal csökkent. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája viszont 55,5 százalékkal drámaian alacsonynak számít.

A fiatal, pályakezdő generációt az átlagosnál kevésbé érintette a leépítési hullám, bár arányuk még így is közel egyötödös a munkanélkülieken belül. A tartós munkanélküliség a sok új állástalan miatt ideiglenesen csökkent, jelenleg 42,3 százalék keres munkát egy évnél régebben, és 16,4 hónap a munkakeresés átlagos időtartama. A férfiakat és a nőket eltérően érintették a leépítések, előbbieket erőteljesebben, vélhetően azért, mert a fizikai munkásokat küldték el a cégek nagyobb számban. BD–HM