Vegyesek a külföldi tapasztalatok
Angliában vegyesek voltak a tapasztalatok az 1989-ben végrehajtott vízközmű-privatizációról. Az ezt követő kilenc évben reálértékben 46 százalékkal emelkedtek a vízdíjak, a szolgáltatók nyeresége 142 százalékkal nőtt. Sok panasz merült fel amiatt is, hogy a nem fizető háztartások kikapcsolási arányának megemelkedése közegészségügyi aggályokat vetett fel.
A Világbank elemzése arra mutatott rá: a privatizáció után a szektorbeli beruházások megugrottak (az invesztíciók összesített értéke a magánosítást megelőző hat évben 9,3 milliárd font volt, a következő hatban 17 milliárd). Javult az ivóvíz minősége, és csökkent a folyók szennyezése is (az angoloknál egy időben magánosították az ivóvíz-szolgáltatást és a szennyvíztisztítókat is).
Ám a magánosítást jellemzően követő magasabb árak miatt az utóbbi években Európában egyre több helyütt veszik vissza köztulajdonba a szolgáltatókat. Franciaországban az elmúlt tíz évben negyven város tett így, például Grenoble. Kudarcot vallott a privatizációval az 1996-os olimpia helyszíneként ismert egyesült államokbeli Atlanta is, alig négy év után felbontotta az eredetileg húsz évre kötött üzemeltetési szerződést a United Water nevű céggel – amely a Suez amerikai leányvállalata.
A visszaállamosítások általában nem mentesek a feszültségektől, esetenként a botrányoktól. A grenoble-i esetben például egy korábbi polgármestert és a Suez két vezető menedzserét pénz- és börtönbüntetésre ítélték.
Iparági becslések szerint mindezek dacára jelenleg is világszerte körülbelül félmilliárd ember (tehát a föld népességének kb. 7,4 százaléka) kapja ivóvizét magáncégtől. UGy
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.