A feketemunkát erősíti az új egyszerűsített, alkalmi foglalkoztatás

Minden egyéb "megoldás" szabálytalan lesz, és a hatóság naprakész adatok alapján bármikor és bárhol könnyen ellenőrizheti majd, így van-e - írja a Népszabadság.

Gyakorlatilag csak nyíltan bevállalt feketemunkával lehet kijátszani a januártól bevezetendő, egyszerűsített, alkalmi foglalkoztatási rendszert, és biztosan nő a napszám közterhe is. Az elektronikus bejelentési kötelezettségen alapuló nyilvántartás ugyanis becsukja azokat a kiskapukat, amelyekkel az alkalmi munkavállalói kiskönyves rendszerben tömegesen éltek a valójában alkalmazottat foglalkoztató, de velük szabályos munkaszerződést nem kötő munkáltatók.

Az új rendszerben, vagyis a blankettaszerződéses, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató már a munkakezdés előtt köteles az illetékes állami adóhatóságnak bejelenteni a munkavállaló legfontosabb azonosító adatai mellett a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a napi-heti munkaidőt és a munkavégzés helyét is.

Mivel a háztartás körüli és a mezőgazdasági idénymunka kivételével ezt előzetesen, elektronikus úton kell megtenni, gyakorlatilag megszűnik a legjellemzőbb feketealkalmazási módszernek tartott - nemegyszer csak a helyi ellenőrzés során aláírt, netán eltűnő tintával megírt - "biankó szerződések", illetve félig-meddig vezetett kiskönyvek rendszere. A hatóság előre rögzített, naprakész adatok birtokában mehet vizsgálódni az egyes munkahelyszínekre. Eszerint tehát egy tervezett másnapi betonozáshoz felvett segéderő alkalmazását is előre jelezni kell a hatóságnak.

Ugyanerről írt tegnap A pénz szava blogunkban Raskó György is. "Minden reggel munkaszerződés, bélyegragasztás, jelenléti ív, munkavédelmi eligazítás s egyéb más adminisztrációk, melyek naponta több órát rabolnak el a munkaadó idejéből. A szüreti, vagy a növénytermelési kampánymunkáknál minden épeszű termelő arra törekszik, hogy - kihasználva minden arra alkalmas időt - folyamatosan menjen a betakarítás, ezt azonban nem teszik lehetővé az érvényes munkaügyi előírások" - írta saját példáját idézve az agrárszakember, aki azt is súlyos hibának tartja, hogy a javaslat szerint az idénymunkás nettó bérét 40 százalékos közteher fogja sújtani. (Összehasonlításul: Lengyelországban 8% a mezőgazdasági napszám közterhe).