"A nyugati bankok óriási profitot szereztek a régióban, most pedig nem hajlandóak támogatni minket" – mondta a Guardiannek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szakértő úgy látja, a térség egy államának fizetésképtelensége dominóelven terjed majd át a többi államra. A lap úgy fogalmaz, a magyarok a térség Kasszandrái.
Az új demokráciák számára 2009 a legkeményebb ébredés volt az 1989-es rendszerváltás óta. A válságot nyugaton hozták létre, de leginkább keleten sújtott le. Több évnyi növekedés után Magyarország, Lettország, Románia gazdasága gyengülni kezdett és az IMF segítségére volt szükség az egyensúly megtartására. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az államosítás teret nyert. Csakhogy közép-Európában az államok gyengék, a bankok pedig nyugati tulajdonosok kezében vannak. A nyugati pénzügyi élénkítést hajt végre, a Keletnek erre nem telik – fogalmaz a Guardian.
Tamás Pál szociológus szerint a nyugati országokkal ellentétben itt nem pusztán gazdasági válságról van szó, hanem paradigmaváltásról. A húsz éves átalakulási folyamat végét ért.
Rigában és Budapesten úgy érzik: a kormányok nem tettek eleget azért, hogy kihasználják a fejlődés éveit. A nyugati bankok pedig dühítik a társadalmat, mert nem veszik ki részüket a válság terheiből. A krízis az egész rendszert érinti, a térséget több mint egy évtizede az olcsó nemzetközi hitelek tartják mozgásban, ennek a korszaknak vége. A lap úgy látja, a rendszerváltás nyertesei, a demokrácia alapját jelentő fejlődő középosztály 1989 óta az első komoly csapást éli át. Az "új Európa" struktúráinak következménye, hogy ezek országok Németország és a nyugati államok kegyelmétől függenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.