Apadóban a társasági adó

Az adatokból kitűnik: a kabinet jövőre 609,3 milliárd forintot remél társasági adóból, ez első hallásra akár merésznek is tűnhet azután, hogy ez év első kilenc hónapjában csupán 208 milliárd folyt be ebből az adónemből.

Erre általában az a válasz, hogy a vállalkozásoktól érkező bevételek köztudottan az év utolsó negyedévében futnak be az államkasszába, mivel a cégek ilyenkor töltik fel korábban befizetett előlegüket az adókötelezettség éves várható mértékére. Ez általában jól jön a kormánynak, az idén azonban az év második felében – a válság hatására – a vállalkozások borúlátóbbá váltak a várható eredményük tekintetében. Ez pedig erőteljesen érinti a fizetett és a fizetendő adóelőlegeket is.

Elég arra utalni, hogy júliusban és augusztusban a büdzsének negatív bevétele – vagyis visszatérítési kötelezettsége – keletkezett a társasági adózás terén, összesen 26,5 milliárd forint. A szeptemberi 13,8 milliárdos pozitív eredmény ugyan valamivel biztatóbb, ám azt a József nádor téren is belátták, hogy az 540,4 milliárd forintos éves bevételi cél biztosan elúszott. A Pénzügyminisztériumban most 418 milliárdos éves bevétellel számolnak.

Ez lapunk számítása szerint megalapozott várakozás, tavaly ugyanis a társaságiadó-bevételek az év első kilenc hónapjában az éves előirányzat 50 százalékát érték el. Az idén – az eredeti célhoz képest – 38,5 százalékon áll a mutató, a különadót is figyelembe véve pedig még alacsonyabb, 37,3 százalékos a teljesülés.

Az eddigi befizetéseket és a tavalyi arányokat figyelembe véve tehát úgy 420 milliárd forint körüli éves összeg befolyására van reális esély – ahogy azt a kormány friss prognózisa is tartalmazza. Mindezek alapján számításunk szerint az idén 560-570 milliárd forintnyi társasági és különadó folyhat be a büdzsébe, igaz, a Költségvetési Tanács (KT) minapi elemzése ennél magasabb, 603,3 milliárdos összeggel számol.

Nehezebb a helyzet a jövő évi társaságiadó-bevételi cél megítélésével. Ha a KT 2009-es jóslata válik valóra, a 610 milliárd körüli tétel realizálására jó esély van. Igaz, ezzel a kormányzati várakozással szemben a tanács – valamivel kedvezőbb makropálya-előrejelzésének hála – 620 milliárd forintos 2010-es társaságiadó-bevétellel számol.

Az biztos, hogy az adókulcs 16-ról 19 százalékra emelése nélkül jelentősen csökkennének a bevételek, nemcsak a válság, hanem a társas vállalkozások különadójának megszüntetése miatt is.

A kormány számítása szerint az adóalap és az adókulcs módosítása összesen mintegy 168 milliárddal emeli meg az adóbevételek várható mértékét – ez nagyjából képes lehet ellensúlyozni a különadó megszűnését.

Mindebből az is leszűrhető, hogy a válság további mélyülését már nem viselnék el a mostani költségvetési keretek. Ám ha jövőre a gazdaság valóban szinten tud maradni – ahogy azt a kormány és az elemzők többsége is véli –, akkor is csak 2013-ra éri el a társaságiadó-bevételek mértéke a 2007-es szintet. A kabinet kitekintése szerint ugyanis négy év múlva közel 695 milliárd forint folyhat be ebből az adónemből – csupán ötmilliárddal több, mint a társasági és különadóból összesen befutott bevétel 2007-ben.