Az Iparkamara is nekiment a vagyonadónak

Szatmáry Kristóf utalt arra, hogy a köztestület elnöksége azért is döntött az alkotmánybírósági beadvány mellett, mert ugyan a politikai tendenciákat figyelembe véve várható, hogy a következő kormányzat az első intézkedései között megszünteti a vagyonadót, addig azonban az evás vállalkozásokat február végén még érinti a vagyonadó-fizetési kötelezettség.

Lékó László ügyvéd, a BKIK szakértője kifogásolja, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, olyan értelmezhetetlen megfogalmazásokat tartalmaz, mint az "árként általában elérhető pénzben kifejezhető érték", amely szubjektív jogalkalmazói döntésre ad lehetőséget.

Alkotmányellenesnek tartja a kamara a vagyonadó törvényt azért is, mert nem ad elegendő időt a felkészülésre. A jogszabály 2009.  július 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és már 2010. január  1-jén hatályba lép. Nem egészen hat hónap áll az állampolgárok  rendelkezésére, hogy életkörülményeiket a jogszabályhoz igazítsák -  mondta Lékó László.

A BKIK jogásza szerint az arányos közteherviselés is sérül a jogszabályban, az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértékű. Hiányzik a jövedelmi és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése. Példaként említette, ha valakinek nagy értékű lakása  van, de jövedelme nincs, vagy alacsony, akkor is fizetnie kell az  adót.

A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja  nem a vagyontárgy tényleges értéke, a terhek nem vonathatók le,  például lakás esetén a felvett, de még ki nem fizetett hitel.

A BKIK szerint sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény  hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. A jogegyenlőséget sérti az is, hogy mérlegelés alapján adható adómentesség, adókedvezmény, továbbá a törvény lehetővé teszi  az adóhatóság részére, hogy soron kívüli bejegyeztesse az  ingatlan-nyilvántartásba az adót biztosító jelzálogot, ezáltal az  adóhatóság előnyt kap a többi jogosulttal szemben.

Kifogásolja a kamara azt is, hogy vagyonadó törvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben. A törvény kizárólag a lakóingatlant teszi az adó tárgyává,  de nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget például az építési  telek, szántó, erdő, gyümölcsös esetében - mutatott rá Lékó László.