Kalózok miatt rettegnek a tengeri fuvarozók
Nehezíti a helyzetet, hogy a hadihajók fellépése következtében a tengeri rablók nagyobb területen szétszóródva próbálják támadni a kereskedelmi hajókat az Indiai-óceán nyugati részén, ráadásul a korábbinál sokkal fejlettebb technikai eszközöket kezdtek el alkalmazni.
Világszerte nőtt a kalóztámadások száma 2009-ben az egy évvel korábbihoz képest. Miközben az idei év első kilenc hónapjában 306 támadást regisztráltak, 2008 egészében összesen 293 incidensről érkezett híradás.
A támadások számának növekedése pedig egyértelműen a szomáliai partoknál ténykedő kalózok növekvő aktivitásának eredménye – mutat rá a nemzetközi tengerészti hivatal (IMB) legutóbbi jelentése.
A Bahrein fővárosában, Manamában állomásozó nemzetközi főhadiszállás becslése szerint a szomáliai kalózok fogságában lévő hajók száma a jelenlegi 10-ről hamarosan 15-re emelkedhet. A monszun elmúltával ugyanis a tengeri rablók aktivitása is nagy mértékben növekedett. Leginkább azok a hajók vannak veszélyben, amelyek nem rendelkeznek műholdas kommunikációs eszközökkel, és így nem tudják értesíteni a nemzetközi koalíció egységeit – idézi a Handelsblatt a dubai Gulf Research Centre munkatársát.
A támadások veszélyének növekedését nem kis részben az okozza, hogy a kalózok a korábbinál sokkal nagyobb vízfelületre terjesztették ki tevékenységüket. Az év elejéig főleg a Jemen partjaitól délre fekvő Adeni-öbölben közlekedő hajókat zaklatták, amire válaszul a nemzetközi haditengerészeti koalíció egy 20-szor 490 tengeri mérföldes biztonsági folyosót jelölt ki a kereskedelmi hajók számára.
Piros jel: végrehajtott támadás
Sárga jel: megkísérelt támadás
Kék jel: gyanús tengeri jármű )
Az erős katonai jelenlétnek köszönhetően a folyosó területén látványosan vissza is esett a kalózok aktivitása. Ugyanakkor az intézkedés azzal a következménnyel is járt, hogy a rablók a hadihajók elkerülése végett az Indiai-óceán egész nyugati részére kiterjesztették tevékenységüket, Jemen partjaitól a Seychelle-szigetekig.
A szegény tengeri rablók panaszai
A nemzetközi haditengerészeti jelenlét áldozatainak tekintik magukat a szomáliai kalózok. Az Adeni-öblöt és az Indiai-óceánt rettegésben tartó tengeri rablók a különböző országok hadihajóinak térségbeli megjelenése miatt panaszkodnak, és a helybeli halászok védelmezőinek szerepében tetszelegnek.A déltengerek Robin Hoodjainak imázsát ugyanakkor több körülmény is meglehetősen hiteltelenné teszi. A kalózvezérek ugyanis a túszejtésből és rablásból összeharácsolt pénzt korántsem szegény honfitársaik megsegítésére vagy iskolák építésére, hanem inkább fényűző tengerparti villák és luxusterepjárók vásárlására fordítják.
A kalózok népszerűségvesztéséhez az is hozzájárul, hogy az iszlám vallási vezetők rossz szemmel nézik a hirtelen jött vagyonból folytatott fényűző életmódjukat. Szerintük ugyanis a kalózklánok miatt terjedőben van az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve a prostitúció. Az észak-szomáliai Puntföld politikai és vallási vezetői már az év elején az iszlámmal összeegyeztethetetlennek nyilvánították a kalózkodást, aminek hatására kétszáz rabló azonnal „rehabilitációs programra” jelentkezett.
Ráadásul a kalózok látványos fejlődést értek el a felszereltségük terén is az elmúlt egy év során. Műholdas telefonokat és magas frekvencián működő rádió-adóvevőket szereztek be, amelyek segítségével folyamatosan képesek kapcsolatot tartani egymással, illetve a szomáliai szárazföldön lévő támaszpontjaikkal. Ezen felül olyan „anyahajókat” is használnak már, amelyek gondoskodnak a gyors, de kis hatótávolságú naszádok üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlásáról a nyílt tengeren.
A nagy nemzetközi figyelemre tekintettel különösen kicsinek tűnik ugyanakkor a kalózok létszáma. A manamai parancsnokság becslései szerint mindössze 400 fő – nagyrészt tönkrement halász - ténykedik a nyílt vízen, míg a hátországról körülbelül kétezer ember gondoskodik a szomáliai szárazföldön.
A déltengerek Robin Hoodjainak imázsát ugyanakkor több körülmény is meglehetősen hiteltelenné teszi. A kalózvezérek ugyanis a túszejtésből és rablásból összeharácsolt pénzt korántsem szegény honfitársaik megsegítésére vagy iskolák építésére, hanem inkább fényűző tengerparti villák és luxusterepjárók vásárlására fordítják.
A kalózok népszerűségvesztéséhez az is hozzájárul, hogy az iszlám vallási vezetők rossz szemmel nézik a hirtelen jött vagyonból folytatott fényűző életmódjukat. Szerintük ugyanis a kalózklánok miatt terjedőben van az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve a prostitúció. Az észak-szomáliai Puntföld politikai és vallási vezetői már az év elején az iszlámmal összeegyeztethetetlennek nyilvánították a kalózkodást, aminek hatására kétszáz rabló azonnal „rehabilitációs programra” jelentkezett. Kalóztérkép - Klikk a képre! -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.