KSH: Többet kerestünk idén, de kevesebbet ért

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első kilenc hónapjában 1,2%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit  - tette közzé gyorsjelentésében a KSH.

A reálkereset (a fogyasztóiár-index 3,9%-os növekedése mellett) 2,0%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január– szeptemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
2009. január–szeptemberben a költségvetési szférában 744 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 831 ezren dolgoztak.

Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,0%-os csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 2,9%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-al kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8%-os volt a létszámcsökkenés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 400 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 300 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 199 500 Ft-ot
ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,2%-kal haladták meg az előző év január–szeptemberit.

Ezen belül a versenyszférában 4,7%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,9%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,3%), az építőipar (5,5%), valamint a szállítás, raktározás (5,4%) január–szeptemberi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,2%-
kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél
kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 Ft-nak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 300 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,8%-kal
volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,3%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,2%-os csökkenés jelentkezett.

2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését.

A 209 000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,8%-kal haladta meg az előző év január–szeptemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0%-ot tett ki