Nálunk véget értek a gazdasági fellendülés évei?

"A kelet-európai boom évei elmúltak" - véli Matthias Sturm, a tanulmány szerzője, akit a Die Presse című bécsi lap idézett. Ám úgy látja, hogy Kelet-Európában a növekedés mégis átlag egy százalékponttal is meghaladhatja majd az osztrák rátát. A szerző kérlelhetetlen megállapítása, még évtizedekbe telik, amíg a kelet-közép-európai régió teljes egészében behozza lemaradását a nyugat-európai jólét szintjétől. Nem utolsósorban azért, mert "Kelet-Európának csak akor megy jól, ha ez a Nyugatra is áll." - Ha pedig a Nyugatnak rosszul megy, akkor ez nem marad következmények nélkül Keleten.

Ezenkívül - mutat rá a tanulmány - a kelet-közép-európai régió továbbra is függeni fog a külföldi befektetésektől és a Nyugatról érkező pénzügyi támogatástól. A strukturális reformokat pedig 2020-ig mindenekelőtt az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nyomására fogják előrevinni. Ám a meglévő politikai keretfeltételeket illetően nagy eredmények nem lesznek - igy a tanulmány szerzője.

Figyelemre méltó a tanulmánynak prognózisa, amely szerint Kelet-Európa már nem növekszik egyenletesen. Eszerint a régió három különböző sebességgen fejlődik. Előszöris ott van a "vezető fejlett államokból" álló csoport, amely Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és legfeljebb még (!) Magyarországot öleli fel. Ezek az országok szolid képzési szintet, jó életminőséget és elfogadható infrastruktúrát mutatnak fel.

A második csoportba Lengyelország, Oroszország, Románia és Ukrajna tartozik. Ezek nagy belső piaccal és magas befektetési potenciállal rendelkeznek. Sereghajtónak számitanak az olyan államok, mint Horvátország, Szerbia és Bulgária. E piacok kicsik, nem transzparensek és a jogi keretfeltételek nincsenek jól kiépítve.

Magyarország szempontjából a tanulmány keserű következtetése:  2020-ig Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Szlovákia csúcstechnológiai telephellyé fog felfejlődni. Ugyanakkor strukturális és gazdasági problémák fékezhetik eközben Ukrajna, Magyarország, Horvátország és Szerbia fejlődését. Viszont Románia és Bulgária profitál majd mind az EU-tagsából, mind pedig az adóügyi keretfeltételeiből. Egyvalami azonban ezen államokban közös: saját nemzetközi ipari konszernel középtávon nem fognak előrukkolni.