A Heti Válasz és a Figyelő által szervezett tanácskozáson a tárcavezető leszögezte: hosszú évek óta a politikai ígéretek jó része az inaktívaknak szól, a nyugdíjak, segélyek és egyéb juttatások növelését helyezve kilátásba. Eközben az aktivitási rátában az unióhoz képest 11, a térséghez képest pedig 6 százalékpontos hazánk lemaradása.
Szükség van tehát az újraelosztási arány csökkentésére, az élőmunkateher lefaragásával pedig az aktivitás fokozására – fogalmazott. A nyugdíjrendszer terén a korhatár megemelését, az előre hozott nyugdíjazás visszaszorítása érdekében módosított bonus-malus rendszert emelte ki. Hozzátette: a már elfogadott módosítások nélkül 2015 és 2020 között éves szinten a GDP 13 százaléka ment volna el a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokra, ám az átalakításokkal ez az arány akár 2060-ig is a GDP 10 százaléka alatt maradhat.
Az ország fejlettségéhez képest nagyon magas az eladósodottság mértéke, az államadósság eléri a GDP 80 százalékát, ám a lakossági adósság is tetemes. Még mindig várat magára az egészségügyi intézményrendszer megreformálása. Ezen a területen a GDP-arányos költést reálisnak nevezte a tárcavezető, leszögezve: az egészségügyi ráfordítás pazarlónak nem nevezhető, de nem is a források szűkössége okozza a gondokat. Egyre égetőbbé válik az egészségügy szerkezetének megújítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.