Alig volt kézzelfogható eredménye az uniós csúcsnak

A francia-brit egyetértés helyreállítása és ennek látványos demonstrálása az uniós csúcsértekezlet egyik kézzelfogható eredménye. Gordon Brown és Nicolas Sarkozy félórás találkozójukon a banki bónuszok megadóztatása mellett foglaltak állást és erre biztatták a többi uniós tagállamot is.

Korábban heves viták voltak a színfalak mögött London és Párizs között, miután Michael Barnier személyében egy francia politikus lett a belsőpiaci biztos, akinek hatáskörébe tartozik a pénzpiacok, így a legnagyobb európai pénzügyi központ, a londoni City felügyelete is.

Éjszakai sajtótájékoztatóján az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök azt is megerősítette, hogy még nem gyűlt össze a fejlődő országok klímavédelmi harcára 2012-ig évente szánt, mintegy kétmilliárd eurós uniós hozzájárulás, de az unión belüli egyeztetések e témában folytatódnak. Diplomaták név nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a 27 uniós tagország kétharmada tett konkrét vállalást az első egyeztetésen.

A hírek szerint nemcsak az új tagországok óvatosak, hanem például Németország, Franciaország és Olaszország sem döntött még a támogatásról.

Nem hivatalos napirendi pont a csúcson, de megkerülhetetlen: a mit kezdjenek a pénzügyi csőd szélére sodródott 300 milliárd eurós adósságot felhalmozott és 12 százalékos deficitet produkáló Görögországgal.

Egyelőre nincsenek konkrét tervek és mindenki - legalább is hivatalosan - azt reméli, hogy az új görög kormány képes lesz megoldani a problémát. De az uniós nagyhatalmak vezetői azt is sejtették, hogy vészhelyzet esetén a zsebükbe fognak nyúlni, hogy megakadályozzák az izlandihoz hasonló pénzügyi összeomlást egy eurót használó uniós tagországban.