Szélesebb társaságiadó-alap

 Mivel ennél az adónemnél éves szinten mintegy 500 milliárd forintos tételről van szó, a cégek ezzel a módosítással jelentős kedvezményektől esnek el.

Változik az ingyenes ügyletek megítélése is. Jövőre már csak akkor lehet vállalkozási, bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást vagy eszközöket, az átvállalt kötelezettséget, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatást, ha az adózó be tud mutatni egy a juttatásban részesülő által készített nyilatkozatot. Ebben az ingyenes ügylet haszonélvezője köteles vállalni és később beszámolóval is igazolni, hogy az így elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív az eredménye. Vagyis az ingyenes ügyleteket nem lehet arra használni, hogy egy veszteséges vállalkozáshoz átcsoportosított pénzekkel vagy eszközökkel csökkentsük egy másik cég nyereségét.

Az új szabályozás rendelkezik arról is, hogy minden esetben nem a vállalkozás érdekében felmerült költség az, ha a juttatást ellenőrzött külföldi társaságnak adja a magyarországi adózó, vagy olyan társaságnak, amelynek illetősége szerinti állammal hazánknak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Az elfogadott törvények szerint tovább bővül az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülők köre is. Jövőre már ilyennek minősül az a külföldi cég is, amelynek bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, és a társaság által fizetett, társasági adónak megfelelő adó – a kedvezmények érvényesítése után – nem éri el a magyar társaságiadó-mérték kétharmadát, azaz 2010-től a 12,66 százalékot. A törvény azonban arról nem szól, hogy pontosan milyen jövedelem minősül magyarországi forrásúnak. Adótanácsadók éppen ezért úgy vélik, hogy ez a kérdés a következő hónapokban, a hatóságok és a cégek közötti egyeztetéseken körvonalazódik.

Résen kell lenniük az ingatlannal rendelkező társaságoknak is. Az új szabályok szerint akkor minősül ilyennek egy társaság, ha a beszámolóban kimutatott eszközök piaci értékéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék, valamint a cégnek van külföldi illetőségű tagja. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a társaság egy tagja, részvényese vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik illetőséggel, amellyel nincs Magyarországnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.

A jogszabállyal a kormány a vagyonszerzési illeték kikerülését akarja megakadályozni, a cégek ugyanis sokszor társaságok köntösébe öltöztetett ingatlanok adásvételével úszták meg a jelentős mértékű közterhet. Az új rendelkezéseket első ízben a 2011. május 31-ig elkészült beszámolónál kell figyelembe venni, az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról pedig a naptári év július 31-ig köteles az adózó tájékoztatni a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását.
A módosítások közül érdemes kiemelni, hogy a veszteségelhatárolás már 2009-re is igénybe vehető az adóhatóság engedélye nélkül és a pénzintézetek számára is. Szintén jó hír, hogy a fejlesztési tartalék felhasználási ideje négyről hat évre nő, a cégek pedig két év türelmi időt kapnak a létszám és a bevétel növelésére vonatkozó elvárások alól.

ingyenes ügyletek

céltartalékképzés környezetvédelmi kötelezettség teljesítésére

kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés

üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítéséből származó bevétel

tőzsdei ügyletek nyeresége

kortárs képző- és iparművészeti alkotások utáni kedvezmény

szerzéskor kkv-nak minősülő társaságban lévő részesedés átruházásakor elért árfolyamnyereség

ingyenes ügyletek

céltartalékképzés környezetvédelmi kötelezettség teljesítésére

kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés

üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítéséből származó bevétel

tőzsdei ügyletek nyeresége

kortárs képző- és iparművészeti alkotások utáni kedvezmény

szerzéskor kkv-nak minősülő társaságban lévő részesedés átruházásakor elért árfolyamnyereség -->