A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első tizenegy hónapjában 0,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,1%-os növekedése mellett) 2,4%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,7%-kal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–novemberben átlagosan 2 millió 664 ezer volt. 2009. január–novemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 825 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,8%-os csökkenését
jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,4%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-kal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8%-os volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 198 100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5%-kal haladták meg az előző év január–novemberit.
Ezen belül a versenyszférában 4,5%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 8,5%-kal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,2%), a szállítás, raktározás (5,8%), az ingatlanügyletek (4,5%), valamint az építőipar (4,4) január–novemberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tizenegy hónapjában átlagosan 3,5%-kal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1%-kal haladta meg az előző év azonos
időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,2%-kal elmaradt. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb
létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya az összes létszámon belül nőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 123 000 Ft volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 100 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 156 000 Ft). 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési
üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset az év
első tizenegy hónapjában így átlagosan 1,6%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A versenyszférában 4,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,0%-os csökkenés jelentkezett,
mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,6%-os csökkenésnek felelt meg.
A 210 500 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,1%-kal nőtt meg az előző év január–novemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0%-nak felelt meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.