Hiába nőtt ötszörösére, megtakarítható a rehabilitációs járulék
Több tízmillió forintos kiadást is megtakaríthat az a minimum 20 főt foglalkoztató vállalat, amelynél a megváltozott munkaképességű személyek létszáma eléri az éves átlagos állományi létszám 5 százalékát. A különböző jogszabályok speciális értelmezései, a számtalan, megváltozott munkaképességűeket és hátrányos helyzetűeket nyilvántartó szervezet, az ellátórendszerek és támogatási formák, az adózási és egyéb eljárási előírások, a kapcsolódó foglalkoztatási szabályok között (OOSZI, ORSZI, egészségügyi igazolások, keresetkorlát-megállapítás, betölthető munkakör, munkaidő, támogatások, adómegtakarítás, stb.) nehéz dűlőre jutni.
A Work Force tavaly nyáron elindított rehabilitációs programja együttműködik az illetékes minisztériummal, munkaügyi központokkal, non-profit és civil szervezetekkel, alapítványokkal, oktatási intézményekkel, akkreditált foglalkoztatókkal, hogy a megfelelő megváltozott munkaképességű megtalálja a számára legalkalmasabb munkáltatót. A program során először felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, létszámösszetételét, majd kiközvetítik a megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szakember, úgynevezett rementor támogat a beilleszkedésben.
Ki után kell fizetni a rehabilitációs járulékot?
Megváltozott munkaképességűnek az a személy számít, aki betegség, vagy baleset következtében egészségkárosodása áll fenn és/vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei csökkennek. Gyakran súlyos cukorbetegek, asztmások, vagy éppen szívproblémákkal rendelkezők is ebbe a kategóriába tartoznak. A fejlett országokban közülük 30-40 százalék dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jóval 10 százalék alatt van.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.