Kevesebb hitelt vesz fel az ország, mint amennyit törleszt
A szezonálisan igazított adatok szerint pedig már három negyedéve nettó finanszírozó Magyarország a külfölddel szemben. Ez annyit jelent, hogy a külső adósságállomány csökkenésnek indult, vagyis kevesebb hitelt vesz fel az ország, mint amennyit törleszt. Szakértők ezt azonban ciklikus jelenségnek tartják, és arra számítanak, hogy a magánszektor eladósodása folytatódik, ha ismét beindul a növekedés.
A fordulat hátterében egymással ellentétes hatások húzódnak meg. A csökkenő bruttó hazai termék miatt az államháztartás pozíciója romlott, pontosabban 2008 végén még sokkal kedvezőbb gazdasági pályához tervezték a költségvetési kiadásokat. Ezt az év során hozott szigorításokkal igyekezett a kormány ellensúlyozni, erre az IMF-fel és az EU-val kötött mentőcsomag keretében tett ígéretet.
Most azonban még 5,9 százalékos hiányt mutat a mozgóátlag szerint az állami szektor; ebben benne van 2008 utolsó időszaka is, amely meglehetősen rosszul alakult. A másfél éve romló trend így a múlt esztendő végére akár még jelentősen javulhatott is.
A legfontosabb változás volt tavaly a nem pénzügyi vállalati szektor egyenlegének pozitívba fordulása, erről viszont azt tartják a szakértők, hogy nem tükröz fenntartható állapotot. „Békeidőben” ugyanis a vállalkozások külső forrás igénybevételével működnek, nem pedig megtakarítanak. Hasonló esetre egyébként már a 2000-es évek elején volt példa, de akkor sem érte el a finanszírozási többlet a mostani, GDP-arányosan 2,2 százalékos értéket.
Ami viszont pozitívan értékelendő, az a lakosság megtakarítási gyakorlatában beállt fordulat. Ezt szintén a válság kényszerítette ki – akárcsak a vállalatok egyenlegjavulását –, nagyrészt a banki hitelezés visszaszorulásán keresztül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.