Kit hogyan érintenek az adóváltozások? – László Csaba válaszol

A nagyon magas jövedelműeknek egy picivel nő az adóterhelése. Azzal, hogy a munkaadóra jutó tb-járulék is beépül az adóalapba, vagyis a szuperbruttóval 40-ről 40,6 százalékra emelkedik a marginális adóterhelés, azaz az utolsó adózó forintra jutó teher. A számokból látszik, ez azért nem egy érdemi tehernövekedés. Az a gyanúm, hogy a különadó megszüntetésének volt ez az ára a parlamenti alkuban – mondta a Népszabadságnak László Csaba.

A volt pénzügyminiszter véleménye szerint nagyjából 17,2 millió forint éves szintű adóalap felett kezd el minimális mértékben nőni a terhelés, de még 20 millió forintnál sem éri el a többlet a 20 ezer forintot, és még 50 millió forintnál is alig 200 ezer forint a pluszterhelés egy teljes év alatt. Ettől, azt hiszem, még senkinek nem kell kétségbe esnie.

Ami az alacsonyabb keresetűeket illeti, László Csaba szerint a legalacsonyabb kereseteknél nem lesz érdemi elmozdulás. Adójóváírásra jogosult munkaviszonyos jövedelemnél mintegy 750 ezer forint éves szintű adóalapig nem változik az adóterhelés, azaz marad nulla forint az szja. A két jövedelmi csoport közötti sávban viszont csökken az adóteher, 250–350 ezer forint közötti havi jövedelemnél havi 16-17 ezer forinttal is.

Arra a kérdésre, hogy a szuperbruttósítás és a cafetéria adózásának szigorítása mellett is javul-e a helyzet, László Csaba úgy válaszolt: az átlagkereset szintjén, egy elég széles sávban még mindig jobbak lesznek a pozíciók. Akkor is, ha eddig maximálisan kihasználták a cafeteriát, igaz, ebben az esetben jóval kisebb a nyereség.

A cafeteria megadóztatása egyébként érdekes vitát szült. Sokan úgy élték meg, hogy eljött a világvége, pedig a legtöbb juttatásra eső 25 százalékos egyszeri adóteher még mindig kedvezőbb a munkabérnél, mert például nincs rajta társadalombiztosítási járulék. Aki a bérnél olcsóbb kifizetést preferál – és ki nem –, ezzel még mindig olcsóbban jön ki. Arra persze lesz példa, hogy a munkaadó az adóváltozásokra hivatkozva teljesen megszünteti a természetbeni juttatást, de inkább az a jellemző, hogy osztoznak a munkavállalóval a többletterheken.