Mérséklődő tőkekihelyezés

Ez a tavaly módosított 2008-as adatoknál több lehet, ám a jelenlegi világgazdasági környezet még nem kedvez az ilyen irányú külföldi gazdasági tevékenységnek. A Magyarországon honos vállalkozások korábbi években tapasztalt dinamikus külgazdasági terjeszkedési folyamatának visszatérésére azonban rövid távon nem lehet számítani – vélik a kutatóintézet szakértői. A teljes éves adatot a Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetésimérleg-statisztikájában közli, március 31-én.
Az első kilenc hónapban öszszesen 724 millió euróra rúgott a rezidens vállalkozások tőkekihelyezéseinek értéke, mégpedig úgy, hogy a harmadik negyedben az érték mindössze 12 millió eurót tett ki. Ez úgy állt össze, hogy július–szeptemberben a magyarországi cégek 201 millió euró értékben fektettek ki tőkét külföldön részvény és egyéb részesedés formájában, míg a tőkekivonás külföldről 119 millió euró volt – az egyenleg tehát ezen a soron 82 millió euró. Az újrabefektetett jövedelmek alakulása is a vállalkozások visszafogottságát mutatja: összesen 52 millió euró értékben történt ilyen típusú tőkekihelyezés az év harmadik negyedében. Bár tény, ez volt a legmagasabb negyedéves érték tavaly, amikor is az I–IX. havi összesített érték is csak 123 millió euró volt. Az öszszesített adatban megjelenő harmadik tétel, az egyéb tőkemozgások egyenlege negatív volt a harmadik negyedben, vagyis a cégek „visszaáramoltatták” külföldi befektetéseik egy részét. Ennek köszönhető, hogy a részvény, az egyéb részesedés és az újrabefektetett jövedelmek útján kihelyezett 134 millió euró 12 millióra apadt az egyéb tőkemozgások egyenlegét is figyelembe véve.
A kihelyezett tőkeállomány 2009. szeptember végén megegyezett a 2008. végi állománynyal: 11,1 milliárd euró volt. A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek aránya ezen belül 9,1 milliárdra rúgott.

A harmadik negyedévi 201 millió eurós tőkekihelyezések több mint 60 százaléka Európában valósult meg. Ezek közül is kiemelkedik az Ukrajnába irányuló közel 70 millió euró értékű tőkekihelyezés. Ez – vélhetően – nagyrészt az OTP-nek az ukrán leánybankjába történő befektetését takarja. Romániába húszmillió eurónyi „magyar” tőke áramlott ebben az időszakban. Az Európán kívüli desztinációk között egy – az elemzés által sem részletezett – közép-amerikai ország szerepel a jelentősebb tőkekihelyezési célországok között, 76 millió eurós értékkel. A 119 millió eurós tőkekivonás szinte teljes egészében két országból érkezett haza: Ciprusból 100 millió, Kanadából pedig 19 millió euró.

Ágazati arányok

Az említett közép-amerikai tőkekihelyezés vélhetően a vagyonkezelési ágazatban történt, a Ciprust érintő tőkekivonás pedig a bankszektorban realizálódott, s a kanadai kivonás is a vagyonkezelési ágazathoz köthető – áll az elemzésben. A feldolgozóipari tőkekihelyezésben a legjelentősebb ágazatok: gyógyszeripar (22,7 millió euró), illetve kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás (20,5 millió). 2007 végére állnak rendelkezésre ágazati bontású állományi adatok: a teljes összeg közel ötöde az egyéb feldolgozóiparba áramlott, a második a kereskedelemjavítás, a harmadik pedig a pénzügyi tevékenység volt (14,8, illetve 12,2 százalék).

Térségi összevetés

Csehország a harmadik negyedévben is folytatta külföldi befektetéseinek dinamikus növelését: kétmilliárd euró volt a tőkeexportja. A második Magyarország, a harmadik pedig Szlovákia volt (299 millió euró). A kihelyezett tőkeállományt tekintve Csehország mind jobban közelít Magyarországhoz, és 2009. szeptember végén a kihelyezett tőke állománya már elérte a magyar adat 83 százalékát. Az egy főre vetített tőkeállomány egyelőre Magyarországon a legmagasabb (1100 euró/fő), utánunk következik Csehország (880 euró/fő). Szlovákiában és Romániában még igen kezdeti stádiumban van a tőkekihelyezés a másik két gazdasághoz képest: a mutató Szlovákiában 320, Romániában 50 euró/fő.

A harmadik negyedévi 201 millió eurós tőkekihelyezések több mint 60 százaléka Európában valósult meg. Ezek közül is kiemelkedik az Ukrajnába irányuló közel 70 millió euró értékű tőkekihelyezés. Ez – vélhetően – nagyrészt az OTP-nek az ukrán leánybankjába történő befektetését takarja. Romániába húszmillió eurónyi „magyar” tőke áramlott ebben az időszakban. Az Európán kívüli desztinációk között egy – az elemzés által sem részletezett – közép-amerikai ország szerepel a jelentősebb tőkekihelyezési célországok között, 76 millió eurós értékkel. A 119 millió eurós tőkekivonás szinte teljes egészében két országból érkezett haza: Ciprusból 100 millió, Kanadából pedig 19 millió euró.

Ágazati arányok

Az említett közép-amerikai tőkekihelyezés vélhetően a vagyonkezelési ágazatban történt, a Ciprust érintő tőkekivonás pedig a bankszektorban realizálódott, s a kanadai kivonás is a vagyonkezelési ágazathoz köthető – áll az elemzésben. A feldolgozóipari tőkekihelyezésben a legjelentősebb ágazatok: gyógyszeripar (22,7 millió euró), illetve kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás (20,5 millió). 2007 végére állnak rendelkezésre ágazati bontású állományi adatok: a teljes összeg közel ötöde az egyéb feldolgozóiparba áramlott, a második a kereskedelemjavítás, a harmadik pedig a pénzügyi tevékenység volt (14,8, illetve 12,2 százalék).

Térségi összevetés

Csehország a harmadik negyedévben is folytatta külföldi befektetéseinek dinamikus növelését: kétmilliárd euró volt a tőkeexportja. A második Magyarország, a harmadik pedig Szlovákia volt (299 millió euró). A kihelyezett tőkeállományt tekintve Csehország mind jobban közelít Magyarországhoz, és 2009. szeptember végén a kihelyezett tőke állománya már elérte a magyar adat 83 százalékát. Az egy főre vetített tőkeállomány egyelőre Magyarországon a legmagasabb (1100 euró/fő), utánunk következik Csehország (880 euró/fő). Szlovákiában és Romániában még igen kezdeti stádiumban van a tőkekihelyezés a másik két gazdasághoz képest: a mutató Szlovákiában 320, Romániában 50 euró/fő. -->