Újra rekordszinten az alapkamat

A Monetáris Tanács első kamatdöntő ülése 1990. október 14-én volt. Ekkor a tagok 22 százalékban határozták meg az irányadó rátát. Ez az MNB adatai szerint két teljes évig változatlan maradt. Minden idők legmagasabb rátája 1995. február elsején lépett életbe. Ekkor 28 százalék volt az alapkamat, ami egészen 1996. február elsejéig érvényben volt.

A mai kamatdöntéssel újra „beállították” a legalacsonyabb alapkamat rekordját. Eddig mindössze egyszer volt 6 százalékos szinten az alapkamat, azonban ekkor tartósnak bizonyult, hiszen 2005. szeptember 20-tól kilenc hónapon keresztül ezen a szinten volt az irányadó ráta.

Bár a Monetáris Tanács mai döntésével újra beállította korábbi mimimum-rekordját, szakértői vélekedések szerint a most kialakult 6 százalékról március közepéig 5,5 százalékra csökkentik az irányadó rátát, ami azt jelentené, hogy még soha nem tapasztalt szintre csökkenne az alapkamat értékét. A szakértők azt is megállapították, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt 50 bázispontos mérséklési ütemet azért csökkentették 25 bázispontra, hogy megakadályozzák a túlzott piaci várakozások okozta turbulenciákat.

„A helyzet decemberhez képest nem sokat változott, a nemzetközi helyzet elsősorban a görög eseményeknek köszönhetően továbbra is bizonytalan, ez meg is látszik a hosszabb lejáratú magyar állampapír hozamok alakulásán, melyek a kamatvágások ellenére inkább felfelé csúsznak. Görögország példája továbbra is óvatosságra inti az olyan országokat, melyek magas államadósságuk miatt külföldi finanszírozásra szorulnak. A hazai reálgazdasági mutatók, a csökkenő fogyasztás, zéró hitelezés, a növekvő munkanélküliség és a minimális infláció továbbra is támogatják a kamatvágást, azonban az MNB mozgásterét a nemzetközi környezet alakulása határozza meg. Történelmi mélyponton lévő alapkamat esetében, bizonytalan külső környezet mellett, a választások közeledtével a jegybank a következő időszakban 25 bázispontos mérséklésekben gondolkodhat” – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A mai ülésen meghozott döntés az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint továbbra sem volt egyhangú, mivel a tanács ”galamb” tagja(i) valószínűleg azt szerették volna elérni, hogy folytatódjon az 50 bázispontos kamatcsökkentési ütem. Ezzel szemben a héja tagok, élükön a feltehetően szintén a 25 bázispontos csökkentés mellett voksoló Simor András jegybank elnökkel azzal indokolhatták a mérsékelt kamatvágást, hogy az elmúlt napokban mind a részvénypiacon, mind a kötvénypiacon olyan jeleket lehetett felfedezni, amely arra utalt, hogy a befektetői bizalom rendkívül törékeny. Mint ismert, az előző hét második felében a fejlett részvénypiaci indexek és ezáltal a BUX index is jelentősen lefelé korrigált több kedvezőtlen amerikai gyorsjelentés valamint az amerikai kormányzat banki kockázatvállalást korlátozó javaslata miatt. Ezzel párhuzamosan azonnal megindult az átlagostól rizikósabb befektetési eszközök eladási hulláma, amely természetszerűleg érintette a magyar állampapírokat is. A 10 éves futamidejű magyar államkötvény hozamszintje egy hét alatt 20 bázispontot emelkedett az eladásoknak köszönhetően 7.50%-ról 7.70% fölé.

Az MNB által publikálandó közlemény feltehetően a további kamatcsökkentéseket az ország kockázati megítélésének (CDS felár) alakulásától teszi függővé. Az infláció oldaláról valószínűleg még hosszú hónapokig nem lesz indokolt az alapkamat esetleges szinten tartása, vagy emelése, tekintve, hogy az MNB által relevánsnak tekintett időhorizonton (12-18 hónap) az infláció bőven a jegybanki 3%-os célkitűzés alatt alakulhat.

Ezért az Equilor véleménye az, hogy mivel a mai kamatdöntő ülés eredménye nem keltett meglepetést a piaci szereplők körében, ezért nem várható komolyabb kilengés a magyar pénzpiacon, sem a rövidebb lejáratú állampapírok, sem a forint piacán. Az Államadósság Kezelő Központ egyébként éppen holnap tartja a 3 hónapos diszkontkincstárjegy következő aukcióját. Az ezen aukción kialakuló átlaghozam mindenképpen irányadó lehet a jövőbeli kamatvárakozásokat illetően, hiszen akkorra a piaci szereplők már ismerni fogják a monetáris tanács közleményét és abban szereplő legfontosabb információkat. A jelenleg érvényben lévő piaci várakozások többsége azzal számol, hogy az alapkamat további 25 bázispontos csökkentések nyomán 5.50%-ig süllyed az év első felében, mielőtt a második félévben megindulna az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési ciklusa.