Vagyonadó: bekódolt csúszás

Bár ez a lehetőség az Alkotmánybíróság (AB) keddi, a vagyonadótörvényt alaposan megnyirbáló döntése után azonnal felvetődött, a miniszterelnök tegnapi bejelentése mégsem okozott meglepetést. A kormány vonakodása mögött minden bizonnyal nem csak az igen rövid tavaszi törvénykezési időszak húzódik meg: az MSZP nem akar alapot teremteni „az embereket nyúzó, az ingatlanadót erőltető” kormányról szóló diskurzushoz, amely a kampányban tovább rontaná amúgy sem fényes esélyeit.

Tegnapi megszólalásában már Bajnai Gordon is igyekezett „átmenteni” az ingatlanadó ügyét a távolabbi jövőbe. A bérekre és a munkára rakodó adóterhelés további csökkentésének fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: az AB sem a vagyonadót, sem az önbevallásos módszert nem ítélte az alaptörvénybe ütközőnek. A következő kormány előtt tehát nyitva áll a lehetőség a közteherviselés ilyen irányú átalakítása előtt – adott hangot reményének a miniszterelnök.
Az élőmunkára rakódó adó- és járulékteher további csökkentése elkerülhetetlen. Ennek forrása pedig az áfa növelése vagy a különböző vagyontárgyak megadóztatása lehet. Mivel azonban hazánk már most is az EU-direktíva által engedélyezett legmagasabb áfakulcsot alkalmazza, az egyedüli járható út az ingatlanok megadóztatása marad – vitte tovább a kormányfő gondolatmenetét Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere.

Könnyen lehet azonban, hogy nemcsak az adónem bevezetése, hanem a bukása által okozott költségvetési lyuk betömködése is a következő kabinetre marad. Bajnai Gordon tegnap ugyan „további takarékoskodást” helyezett kilátásba, ám kormánya mozgástere már e téren is igen szűk. Szóba jöhet a közigazgatási költségek visszafogása, ám kérdés, hogy ilyen jellegű szigorításokat a jelenlegi kabinet még a nyakába vesz-e – fogalmazott lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Hozzátette: adóemelésekre ebben a ciklusban már biztosan nem kerül sor. Később azonban az áfa vagy a tb-járulék megemelésével nyílhat esély a költségvetési hiány megőrzésére, az éves adókat ugyanis „nem illik” év közben bolygatni.
Jól jöhet még e célból a költségvetés általános tartaléka. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap le is szögezte, hogy a kieső bevételeket ebből kívánja fedezni a kormány. Az általános tartalék 57,3 milliárd forintos összege azonban csak akkor nyújtana elegendő fedezetet, ha a kormány közel húszmilliárdot már nem ígért volna oda a BKV finanszírozására. Nem csoda, hogy jobboldali közgazdászok már tavaly év végén a „költségvetési trükkök” közé sorolták a vagyonadót, előre – ám végül joggal – megsiratván az ebből remélt 50 milliárd forint körüli összeget. Ezt a logikát erősítette tegnap Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője is, amikor leszögezte: a kormány már a büdzsé tervezésekor is tudta, hogy e bevétellel nem számolhat, hiszen ha az AB nem törölte volna el, akkor legkésőbb a Fidesz kormányra jutása után szüntették volna meg az ingatlanadót.
Nemcsak a Fidesz hozzáállása, hanem a AB-döntések kapcsán is joggal vetődik fel a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán Magyarországon értékalapú ingatlanadót bevezetni. Szakemberek szerint igen, ám a jövőben minden bizonnyal a számított értéken alapuló adóztatás felé kell lépéseket tenni, lehetővé téve az így meghatározott adóalappal szembeni jogorvoslati lehetőségeket. Fontolóra kell venni azt is, hogy ez az adóbevétel az állami költségvetést vagy az önkormányzatok büdzséjét gyarapítsa-e – egészíti ki a képet Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője. Vámosi-Nagy Szabolcs határozottabban fogalmaz: szerinte csak helyi adóként szabad bevonni a közteherviselésbe a lakásokat, házakat. Fontos lenne az is, hogy a majdani ingatlanadót le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból – tette hozzá. Abban azonban minden lapunknak megszólaló szakember egyetértett, hogy az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak Magyarországon, hanem minden, ilyen adót kivető országban komoly fejtörést okozott és okoz a jogalkotóknak.KR