Vagyonadó és kalkulátor, APEH-dilemmával

Egy adószakértő nem kevesebbet állít, mint hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) fiktív forráshiány alapján állapít meg komoly bírságokat, a saját folyószámlára történő befizetéseket ugyanis vagyongyarapodásnak tekinti.

Bár ez így önmagában igaz, az adóhatóságnál a héten a Világgazdaság kérdésére leszögezték: kiszűrik a készpénz- és folyószámla-mozgások okozta párhuzamosságokat.

Új topik ebben a kérdéskörben, hogy a vagyonadó kapcsán bevallott ingatlanértékek újabb ellenőrzések táptalajává válhatnak-e.

Mivel azonban az adóhivatal eleve hozzáfér az ingatlan-nyilvántartáshoz és értesül az adásvételekről is, a bevallásokkal vadonatúj adatokhoz biztosan nem jut hozzá az APEH.

Akadózó kalkulátor

Január 1-jén hatályba lépett a vagyonadótörvény, de az először 2009. november közepére ígért vagyonadó-kalkulátor a napokban még sehol sem volt az APEH honlapján

A december 15-i, legelső csúszást Bakonyi Ágnes, az adóhivatal szóvivője akkor azzal indokolta, hogy külső ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozásokat is segítségül hívott a hivatal, és a segítségükkel pontosításokat végeznek a számológépen.

... és elindult

Pénteken az APEH közleményben tudatta, hogy elérhető a vagyonadó-kalkulátor. Kipróbáltuk.

De vigyázat! A kalkulátor használatához szükséges tájékoztatóban az áll, hogy a fellhasználó hozzájárul a közölt adatok adóhatóság által történő nyilvántartásához, kezeléséhez.

Az adóhatóság bekéri és az elévülési időn belül megőrzi a vagyonadó-kalkulátor használóinak adatait, amire azonban nem az adózók előzetes regisztrálása vagy ellenőrzésre kijelölése, hanem a joghátrányok elkerülésének garantálása érdekében van szükség.

A kalkulátor használatakor a tulajdonos közli az ingatlan paramétereit, amelyek alapján az APEH megbecsüli a forgalmi értéket. 

A Világgzadaság Online vagyonadó kalkulátora itt is elérhető

A friss vagyonadótörvény szerint a 30 millió forintnál magasabb értékű lakóingatlanok kivétel nélkül adókötelesek lesznek, ám e limit alatt is szép számmal akad majd olyan ház, lakás vagy üdülő, amely után le kell róni a 0,25 és 0,5 százalék közötti közterhet.

Adómentesség ugyanis csak akkor jár, ha a tulajdonos vagy haszonélvező a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is ott lakik a 30 millió forintot el nem érő lakóingatlanában. Szintén mentesség illet meg egy második, maximum 15 millió forintos ingatlant. Ezek a szabályok már első ránézésre számos dilemmát vetnek fel.

Az első tanulság az, hogy a revizorok a jövőben ellenőrizhetik, az adózó ténylegesen benne lakik-e a bevallásában szereplő ingatlanban – hívja fel a figyelmet Vadász Iván, az adótanácsadók egyesületének alelnöke.

"Nem hiszem, hogy a májusi adófizetési határidőig meg lehet szüntetni a vagyonadót, ezért jobb, ha minden érintett felkészül a befizetésre" - nyilatkozta egy lapinterjúan a napokban László Csaba egykori pénzügyminiszer, aki jelenleg a KPMG tanácsadó adópartnere. Szerinte bár vannak olyan jövedelemsávok, ahol nőnek az adóterhek, összességében a marginális adóterhelés, azaz az utolsó adózó forintra jutó teher alig nő: 40-ről 40,6 százalékra.

A terhelés nagyjából 17,2 millió forint éves szintű adóalap felett kezd el minimális mértékben nőni, de még 20 millió forintnál sem éri el a többlet a 20 ezer forintot, és még 50 millió forintnál is alig 200 ezer forint a többletterhelés egy teljes év alatt.

Kalkulátorunkkal ki is számolhatja, mennyi adót kell fizetnie ingatlanja vagy más vagyontárgya után

Lapinformáció szerint a bírák döntő többsége jelenleg úgy véli, hogy alkotmányos az új közteher. A tárgyalás során a vagyonadót alkotmányellenesnek tartó, pillanatnyilag kisebbségben lévő bírák meggyőzhetik társaikat - olvasható a Magyar Nemzet szombaton közölt cikkében.

Világgazdaság Online-->