Az év második felétől indulhat be a magyar gazdaság

Németh Dávid , az ING Bank Zrt. elemzője elmondta: bár az éves GDP jobb lett a vártnál, negyedéves alapon még 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Hozzáfűzte ugyanakkor: az elmúlt három évben összesen három negyedévben volt példa arra, hogy negyedéves alapon nőtt volna a GDP, ez pedig már a hetedik negyedév, hogy az előző negyedévhez képest visszaesett a bruttó hazai termék.

Negyedéves szinten 2010 első felében pozitívba fordulhat át a gazdasági teljesítmény, az év egészére pedig 0,5 százalékos GDP-növekedés várható - ismertette az ING Bank elemzője. Véleménye szerint - Nyugat-Európához és Kínához hasonlóan - Magyarországon is megkezdődhetett a készletek feltöltése az utolsó negyedévben.

Kondrát Zsolt szerint ugyanakkor a 2010. évi GDP még 0,4 százalékkal csökken. Az MKB Bank vezető elemzője arra számít, hogy az idei első negyedévben még negatív marad a GDP adat, de a harmadik negyedévtől már megindul a növekedés, ami nagymértékben függ európai exportpiacok "húzóhatásától", mivel a belföldi fogyasztás élénkülésre még aligha lehet számítani.

Kondrát Zsolt a tavalyi negyedik negyedéves GDP adat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az először publikált adatok később akár jelentősen is változhatnak.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint a várakozásoknak megfelelően javuló, ám potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét mutatja a GDP adat. A historikus adatok fényében kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a 2009-es második negyedévben érte el a mélypontját - tette hozzá Kovács Roland.

Az Equilor szakértője szerint 2010-ben a GDP 0,2 százalékkal még visszaesik. Az elemző ugyanakkor arra is rámutat, hogy a "javuló" gazdasági teljesítmény hátterében nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008 utolsó negyedévében kibontakozó pénzpiaci válság miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valós javulást inkább a főbb exportpiacokon látott, enyhe expanzió által húzott export adta, illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva Magyarországon is a készletezés beindulása emelhető ki. A lakossági kiadások azonban továbbra is visszafogottak maradtak - hangsúlyozta Kovács Roland.

A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4 százalékos csökkenésnek.

Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni kezdenek.

A magyar GDP és a magyar inflációs adat sem gyakorol közvetlen hatást a pénzpiacokra, inkább a nemzetközi befektetők Magyarországgal kapcsolatos helyzetértékelését befolyásolják az ehhez hasonló adatok. A javuló gazdasági teljesítmény kiegészülve a nemzetközi színtéren kedvezőnek mondható befektetői szentimenttel bevonzhatja ma ugyanakkor a külföldi invesztorokat a magyar tőzsdére illetve az állampapírok piacára.

A szlovák gazdaság előzetes adatok szerint 4,7 százalékkal csökkent tavaly, míg Csehország utolsó negyedéves GDP-je 0,6 százalékkal csökkent, noha az elemzők már növekedésre számítottak.