Az NFÜ válasza cikkünkre

A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán, de ha  a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását. Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.

Három, egymással összefüggő cél

• Az ÚMFT forrásainak felhasználásával kapcsolatos feltételek könnyítése.
• A pályázók adminisztratív terheinek csökkentése.
• A lebonyolítás gyorsítása a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében.

Pénzügyi jellegű intézkedések:

• • A kedvezményezettek likviditási problémáinak áthidalására 40%-ra emelkedett az előleg felső határa, egyszerűsödött a folyósítási eljárás, és meghosszabbodott az előleggel való elszámolás határideje.
• • Késedelmi kamatot vezettünk be arra az esetre, ha a lebonyolító szervezet a meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okokból elmulasztja. (A késedelmi kamatot a támogatás kedvezményezettje kapja.)
• • A gazdaságfejlesztési projekteknél korábban jellemző 30–40%-os támogatásintenzitás 50, a leghátrányosabb helyzetű térségekben akár 70%-ra emelkedett.
• • Felgyorsult a kifizetési folyamat.
• • Enyhültek a pénzügyi biztosítékokhoz kötődő kötelezettségeket.
Nem pénzügyi jellegű intézkedések
• • A projektgazdák alapvető érdekeinek védelmében meghatároztunk bizonyos eljárási alapelveket (pl. jogszabályok megtartása és másokkal való megtartatása, egyenlő bánásmód, tisztességes ügyintézéshez és határidőben hozott döntéshez való jog, jóhiszeműség, költségtakarékosság).
• • Enyhültek a biztosítéki terhek (mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a közhasznú szervezetnek minősített nonprofit gazdasági társaság, az 50 millió forint alatti támogatásban részesülő projekt).
• • Lehetségessé vált az árbevétel-növekedési elvárás átváltása létszámmegtartásra a gazdaságfejlesztési projektek esetén.
• • A projekt kiválasztási folyamatot lényegesen felgyorsító normatív pályáztatási eljárást már szélesebb körben alkalmazzuk, továbbá a normatív pályáztatás eljárásrendje egyszerűsítésre került, ami csökkenti az átfutási időt.
• • A hosszú átfutási idejű támogatási szerződések megkötése helyett bevezetésre került az ún. támogatási okirat.
• • Szűkült a pályázati adatlaphoz kötelezően csatolandó mellékletek köre.
• • Kezelhetőbbé váltak a pályázati felhívások módosításai a kedvezményezettek számára. A módosítást követően legalább 21 nap áll a pályázók rendelkezésére a pályázat beadásáig
• • Egyszerűsödtek a dokumentumalapú ellenőrzések.
• • Felgyorsultak a szerződéskötések: egyes, korábbiakban a szerződéskötéshez és/vagy a pályázat benyújtásához kapcsolódó dokumentumokat csak az első kifizetéskor ellenőrizzük.
• • A szerződésmódosítások számának csökkentésére és az eljárás felgyorsítására egyértelmű szerződésmódosítási típusokat határoztunk meg, egyes esetekben pedig a szerződés módosítását egyszerű adatbejelentéssel váltottuk ki.
• • Közlekedésfejlesztési kiemelt projektek esetében speciális „gyorsított” kiválasztási eljárásrendet vezettünk be.
• A gazdasági válság által leginkább sújtott kis- és középvállalati szektor támogatására kb. 400 millió eurónyi közösségi forrás került átcsoportosításra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programba.

Az EU támogatások felhasználásának általános céljai

• használjuk fel határidőre („abszorpció”)
• ne fizessük vissza („szabályszerűség”)
• ne kerüljön sokba („hatékonyság”)
• se az intézményrendszernek (költség)
• se a projekt gazdáknak (költség, idő)
• járuljon hozzá az ország fejlődéséhez („eredményesség”)

A megvalósítás felgyorsítása érdekében tett intézkedések és eredmények

2009 során számos lépés történt az ÚMFT forrásainak felhasználásával kapcsolatos feltételek könnyítésére, a pályázók adminisztratív terheinek csökkentésére, a lebonyolítás gyorsítására, illetve a gazdasági válság hatásainak tompítására.

Pénzügyi jellegű intézkedések
• • Az előleg maximum 40%-ra emelése, folyósítási eljárás egyszerűsítése és az előleggel való elszámolás határidejének kiterjesztése. (Ez az intézkedés a kedvezményezettek likviditási problémáinak áthidalását segíti. Az igényelhető összeg a vállalkozások számára a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb azonban 300 millió forint. Az első félévben így összesen 220 Mrd Ft-nyi előleg kifizetése történhetett meg. Ez komoly többletforrást jelentett a kkv-szektornak, ami azért különösen fontos, mert a kis- és közepes vállalkozások adják a magyar munkahelyek 65-70%-át. A könnyítés a válsággal leginkább sújtott szektorokban igényelhető. (Egyéb konstrukciók esetében az igényelhető előleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.)
• A kifizetés határideje 60 napról 15-re csökkent. Az előleget lehet igényelni és kifizetni részletekben is. 6 hónap helyett elég 8 hónappal később benyújtani a végső kifizetési kérelmet (és ezáltal a tényleges elszámolást).
• • Késedelmi kamat bevezetése a végrehajtó intézményrendszer terhére: ha a lebonyolító szervezet meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okokból elmulasztja, késedelmi kamatot köteles fizetni a kedvezményezett részére. A gyakorlatban nem jellemző, maximum néhány tízezer forint havonta.
• • Növekedett a támogatásintenzitás: jellemzően a gazdaságfejlesztési projekteknél korábban 30–40%-os támogatást kaphatott a pályázó, de a jövőben 50, sőt a leghátrányosabb helyzetű térségekben akár 70%-os támogatási arány is elérhető.
• • A kifizetések felgyorsítására a hitelesített számlamásolatok benyújtása alóli felmentés összeghatárát 100 e Ft-ról 500 e Ft-ra emeltük a 25 MFt feletti támogatással megvalósuló projektek esetében. Ez a kedvezményezettek elszámolásainak gyorsabb átfutását tette lehetővé.
• • Speciális szabályok az időközi kifizetésekre: költségek összefoglalója, online számlanyomtatvány-kitöltő alkalmazása, átalánymódszertan kidolgozása az ERFA-projektekre
• • A pénzügyi biztosítékokhoz kötődő kötelezettségek enyhítése:
– a kedvezményezetteknek nem kell azonnali beszedési megbízással meghatalmazni a közreműködő szervezetet,
– a nonprofit szervezetekre nem vonatkozik a biztosítékadási kötelezettség,
– a biztosíték-adási kötelezettség alóli kivétel 10 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra nőtt,
– a fokozatos biztosítékadás is lehetséges: nem kell a teljes jóváhagyott támogatás erejéig, elég mindig az aktuálisan igényelt finanszírozás erejéig.
• Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.
Nem pénzügyi jellegű intézkedések
• • Eljárási alapelvek meghatározása: olyan eljárási garanciákat fogadtak el, amelyek védik a projektgazdák alapvető érdekeit (pl. jogszabályok megtartása és másokkal való megtartatása,
• egyenlő bánásmód, tisztességes ügyintézéshez és határidőben hozott döntéshez való jog, jóhiszeműség, költségtakarékosság).
• • Biztosítéki terhek enyhítése: a biztosítékmentes kör alanyait és összeghatárát kiterjesztettük: mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól a közhasznú szervezetnek minősített nonprofit gazdasági társaság, az 50 millió forint alatti támogatásban részesülő projekt, valamint lehetőség nyílik a lépcsőzetes biztosítéknyújtásra is.
• • A gazdaságfejlesztési támogatásoknál lehetségessé vált az árbevétel-növekedési elvárás átváltása létszámmegtartásra.
• • A projektkiválasztási folyamatot lényegesen felgyorsító normatív pályáztatási eljárást szélesebb körben alkalmazzuk, továbbá a normatív pályáztatás eljárásrendjét egyszerűsítjük, ami az átfutási időt csökkenti.
• • A hosszú átfutási idejű támogatási szerződések megkötése helyett normatív pályázatok esetében bevezettük az ún. támogatási okirat alkalmazását. Nem normatív pályázatok esetében is lehetőség nyílt a támogatási okirat alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy a támogatási döntést követő három napon belül értesíteni lehet a kedvezményezettet, hiszen nincs szükség az ő aláírására.
• • Szűkítettük a pályázati adatlaphoz kötelezően csatolandó mellékletek körét. Meghatároztuk azokat a tipikus mellékletfajtákat, amelyek akár azonnal is elhagyhatók a pályázatokból. (Az irányító hatóságok dönthetnek az összes vagy néhány elhagyása mellett.)
• • Kezelhetőbbé tettük a pályázati felhívások módosításait a kedvezményezettek számára. A
• módosítást követően legalább 21 nap áll a pályázók rendelkezésére a pályázat beadásáig.
• • Egyszerűsítettük a dokumentumalapú ellenőrzéseket.
• • Felgyorsítottuk a szerződéskötéseket: egyes, korábbiakban a szerződéskötéshez és/vagy a pályázat benyújtásához kapcsolódó dokumentumokat csak az első kifizetéskor ellenőrizzük. Egyes igazolásokat elegendő az első kifizetési kérelem benyújtásakor rendelkezésre bocsátani (különösen fontos ez az önerő igazolásánál, mert ezzel növeljük a kedvezményezettek likviditását).
• • A szerződésmódosítások számának csökkentésére és az eljárás felgyorsítására egyértelmű szerződésmódosítási típusokat határoztunk meg, egyes esetekben pedig a szerződés
• módosítását egyszerű adatbejelentéssel váltottuk ki.
• • A szerződéskötési fázisba lépni képtelen projektek esetében a támogatásától való elállás lehetőségét egyértelműsítettük. (Ezáltal lehetőség van a forrás életképes projektekkel való lekötésére.)
• • Közlekedésfejlesztési kiemelt projektek esetében speciális „gyorsított” kiválasztási eljárásrendet vezettünk be.
Az elszámolható költségek csoportjainak egyszerűsítése
• Hatóságaink tervezik átalány használatát:
• Az indirekt költségek elszámolására (mind az ESZA, mind az ERFA esetében kialakítás alatt van az elszámolást megalapozó módszertan);
• A teljes projektköltség elszámolására egységköltség alapon.